Nem lesz ilyen opció.
Közösségi kampányt indult, hogy a magyar ateisták és vallástalanok bátran vállalják fel a világnézetüket az októberben kezdődő népszámláláson. Nem várt nehézség azonban, hogy az idei kérdőíven ehhez nem lesz külön rubrika. Az eddigi felmérések alapján a Magyar Ateista Társaság azt várja, hogy 50 százalék alá esik a magukat kereszténynek vallók aránya.
Az, hogy pontosan hány százalék az ateisták aránya Magyarországon, nagyon nehéz megmondani, nem utolsósorban azért, mert a témában nem állnak rendelkezésre pontos felmérések.
A Pew Research Center 2017-es nemzetközi felmérésének Magyarországra vonatkozó adatai szerint a teljes népesség
59 százaléka
hisz Isten létezésében, köztük fele-fele arányban vannak azok, akik teljes meggyőződéssel, és azok, akik kételkednek valamilyen formában. Ez azonban egyáltalán nem jár együtt azzal, hogy hányan járnak templomba: a magyarok mindössze 9 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ezt hetente megteszi, a katolikusok között ugyanez az arány 12 százalék.
A Magyar Ateista Társaság éppen a fenti eredmények miatt is szeretné azt elérni, hogy a nem vallásos és ateista magyarok ne tagadják meg a válaszadást, hanem közülük minél többen vállalják fel identitásukat.
„Ha látszik, hogy a nem vallásosak aránya közelíti a vallásosakét, akkor a politikusoknak elemi érdeke lesz, hogy ne csak az egyházak kegyeit keressék, hanem az ateisták, nem vallásosak érdekeit is vegyék figyelembe”
– írta a hvg.hu-nak Waldmann Tamás, a Magyar Ateista Társaság elnöke. Ők az eddigi felmérések alapján azt várják, hogy az idei népszámláláson (amit a koronavírus-járvány miatt halasztottak el egy évvel) a magukat kereszténynek vallók aránya 50 százalék alá esik. Ilyen esetben pedig véleményük szerint
megmosolyogtató lesz keresztény Magyarországról beszélni.
A Magyar Ateista Társaság kampányát eddig körülbelül 140 adományozó segítette, a célként kitűzött 2,5 millió forint 62 százalékát már összegyűjtötték. Érdekes jelenség, hogy Waldmann Tamás szerint a keresztény politikusok, papok kirohanásai után minden alkalommal szemmel láthatóan megugrott a támogatások összege.
„Örülnénk neki, ha lehetne érdemi vitát is folytatni a keresztény Magyarország politikai szlogen képviselőivel, és ha a minden ateista megnyilvánulást csípőből szélsőségesező keresztényüldözés-ügyi államtitkár, Azbej Tristan venné a bátorságot, hogy szóba álljon olyanokkal, akik nem értenek vele mindenben egyet”
– mondták.
Ahhoz azonban, hogy valaki hivatalosan is ateistának vallja magát, a Magyar Ateista Társaság szerint egy mindennél fontosabb változtatásra is szükség lenne, ez pedig a népszámlálási kérdőívet érinti.
Ellentétben a 2011-es kérdőívvel, ahol külön rubrika volt a magukat ateistának vallóknak, úgy tűnik 2022-ben erre nem lesz lehetőség. A KSH-val folytatott szakmai egyeztetésen az derült ki, hogy a vallásról és világnézetről szóló kérdésben jelenleg három opció létezik:
- meg lehet nevezni azt a vallást, felekezetet, melyhez tartozunk,
- választhatjuk, hogy nincs vallásunk, felekezetünk,
- és beikszelhetjük, hogy nem kívánunk válaszolni.
Ha valaki ateista, akkor a vallás résznél kell külön kikeresnie és kattintással kijelölnie a neki megfelelő választ. A lista tartalmazza az „ateista” válaszlehetőséget is
A Magyar Ateista Társaság ezt több szempontból is elfogadhatatlannak tartja. Egyrészt szakmainak hibásnak tartják a kérdést, hiszen az ateizmus nem vallás és nem felekezet, másrészt sértőnek is tartják a felvetést, hogy az ateizmus vallás lenne. Ráadásul a kérdőíven, illetve a kitöltési útmutatón jelenleg semmi sem utal arra, hogy az ateistáknak hol kell a világnézetüket feltüntetniük, „ami az ateisták jelentős részét eltántoríthatja az ateizmusuk felvállalásától”.
(via hvg.hu)
