Itt a szigor, csak már megkésve.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, az Európai Bizottság lényegileg engedett Orbán Viktor Ukrajnával kapcsolatos zsarolásának, ezért engedélyezték 10 milliárd euró uniós forrás utalását a magyar kormánynak. Ez ugyan csak az egyharmada a zárolt összegnek, de azért így is hatalmas pénz.
Mire lesz ez elegendő, és hová kerülhetnek jövőre a források? – erre kereste elemzésében a választ a 24.hu.
Az eddigi pénzszűke miatt már-már irracionális módon szigorú lett az uniós támogatások felhasználását felügyelő irányító hatóságok működése 2023-ban.
„Az elmúlt évekhez képest sokkal keményebb a felülvizsgálat, sok a helyszíni ellenőrzés, és gyakran küldenek ki a pályázóknak háromnapos határidővel megválaszolandó, úgynevezett értelmező kérdéseket. A cégeknek pedig komoly kihívás lehet ilyen hamar megadni a válaszokat”
– összegezte a tapasztalatokat a portálnak Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója, aki szerint ez a szigor még a kormányközeli cégekre is vonatkozott, velük is ugyanúgy visszafizettették a pályázati pénzeket, amennyiben hibát találtak.
A 24.hu a nyilvánosan elérhető adatok alapján úgy számolt, hogy
100 milliárd forintot közelítő nagyságrendben mondhattak vissza pályázatokat.
Szerintük a minisztériumok alá sorolt irányító hatóságok fel akarnak készülni arra, hogy a jövőben az Európai Bizottság revizorai semmilyen hibát, kivetnivalót ne találjanak a pályázatoknál, így kínosan ügyelnek a szabályok betartására.
Miközben az Európai Unió 2023 végéig egyetlen centnyi támogatást nem utalt a magyar kormánynak, addig az mostanáig 1211 milliárd forintnyi pályázati pénzt fizetett ki a költségvetés terhére az operatív programokból. E megelőlegezett pénzeket főként 2021 és 2022 során kapták meg a pályázók, az idén a büdzsé erősen megfékezte a kifizetéseket.
Amennyiben jövőre megnyílik az uniós forráskeret, akkor a támogatásokat főként a GINOP Plusz pályázataihoz csatornázzák be.
Ezek a leginkább tiszta és „támadhatatlan” projektek,
mivel e
E gazdaságfejlesztési támogatásokat jellemzően a versenyszféra vállalatai vehetik igénybe, például gépbeszerzés vagy telephelybővítés céljából.
A kormány első körben azokat a pályázatokat részesíti előnyben, amelyek esetében a nyerteseket már kihirdették, és a számlákat kifizette a költségvetés. A jövő év első negyedében ezeket a számlákat fogják benyújtani utófinanszírozásra a bizottsághoz.
Ez javítja a költségvetés számait, de
„Az új pályázatok kiírására csak a második negyedévben kerülhet sor, április-májustól kezdődően”
– jelezte Essősy, aki szerint a fennmaradó mintegy 2800 milliárd forint 2024, 2025 és 2026 során érkezhet meg Magyarországra, éves szinten 1–1,5 százalékponttal megdobva a GDP-t.
„Egyelőre nem látjuk azt, hogy a korrupciós kockázatok érdemben csökkennének Magyarországon. Ez azért van, mert az elsődlegesen lojalitáson alapuló haveri államkapitalista rendszer mára kiépült, a mechanizmusai meghatározzák a mindennapi gazdasági működést.
Ezt az állapotot –
amit foglyul ejtett államnak nevezünk
– nagyon nehéz egyedi intézkedésekkel megszüntetni”
– értékelt Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója, aki rámutatott arra, hogy a piaci viszonyokat ugyanis súlyosan eltorzították az elmúlt években.
„A rendszerszintű problémák orvoslásához idő, és ami még fontosabb, akarat kell.
A kormány pedig nem abban érdekelt, hogy helyreálljon a jogállam,
megszűnjön a rendszerszintű korrupció, és szabadpiaci viszonyok alakuljanak ki. A kormány egy dologban érdekelt: be akarja hozni az uniós pénzeket”
– jelentette ki Martin József Péter.
A hatóságok várhatóan az eddiginél jobban ügyelnek a formai kritériumokra a pályázatok esetében. A kormány számít az Európai Bizottság fokozott ellenőrzésére,
„Arra ugyanakkor a bizottsági apparátusnak biztosan nem lesz elegendő kapacitása, hogy az összes projektet ellenőrizze”
– közölte Martin.
