Porrá zúzták az optimizmusát.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Magyar Nemzetnek adott év végi interjút, amelyben azt mondta, szerinte „politikai okokból” zajlik a jogállamisági eljárás Magyarország ellen és megemlítette azon területeket is, ahol még egyáltalán nem mutatkozik esély az uniós pénzek megszerzésére.
A Magyarország ellen még 2022-ben indított jogállamisági eljárásról azt mondta, az eljárás megszüntetésére „politikai okokból”
kevés az esély.
Navraciscs az interjú során beszélt
- az európai uniós források ügyéről,
- a kereszténydemokrácia válságáról,
- Ukrajna EU-csatlakozásáról,
- valamint a magyar soros EU-elnökség „jelentőségéről” is.
„A jogállamisági eljárást politikai okokból tartják életben, ennek ellenére mi tárgyalni fogunk a jövőben is,
hiszen a nekünk jogosan járó uniós források nagy részét még mindig nem kaptuk meg.
Ezért a lehető leggyorsabban el kell érnünk, hogy a felfüggesztett pénzek aránya csökkenjen, azaz az operatív programok költségvetésének egyre nagyobb része szabaduljon fel számunkra”
– mondta a miniszter.
Mint ismertette, jelenleg három operatív program van felfüggesztés alatt:
- a Top plusz, a területi és településfejlesztési operatív program 2021–27 közötti része;
- a Kehop plusz, az energiahatékonysági és környezeti operatív programok 2021–27-es része;
- az Ikop plusz, a közlekedési operatív program 2021–27-es részének 55 százaléka.
Hozzátette: a három operatív programból elérhető már 45 százalék, 55 százalékot pedig még tavaly decemberben függesztett fel az EU.
A miniszter (is) – Orbán Viktorral együtt – azt gyanítja, hogy Ukrajna esetleges EU-csatlakozásával mind a mezőgazdasági támogatások, mind a kohéziós pénzek jelentős része Ukrajnához kerülne. Keleti szomszédunk Moldovával kiegészülve elvinné a most rendelkezésre álló összegek döntő többségét, több ezer milliárd eurót – magyarázta.
Elmondása szerint még
„nem lehet kulturális közösségnek nevezni az Európai Uniót”.
Robert Schuman úgy gondolta: ahhoz, hogy az európai integráció életben maradjon és fejlődjön, arra lenne szükség, hogy egy kulturális közösség jöjjön létre, amely tiszteletben tartja a nemzetek önállóságát – fejtegette, hozzátéve, az a kiadás, amivel Ukrajna támogatása és a jövőbeni európai uniós tagsága jár, olyan feszültséget jelent, amely ma az Európai Unió számára feloldhatatlan.
Navracsics azt jósolta, a választások után módosulhat az Európai Parlament összetétele, a mostani előrejelzések ugyanis szerinte azt jelzik, hogy a baloldali pártok veszíteni fognak a pozícióikból, a jobboldali pártok pedig erősödnek majd. A kutatások szerint az Európai Néppártban tömörülő kereszténydemokrata néppártok győznek, mellettük pedig a konzervatív jobboldali pártok is jelentősen erősödhetnek a választáson – hangoztatta.
„Egy ilyen eredmény esetén pedig a jövő európai belpolitikája attól függ, hogy az Európai Néppárt fenn akarja-e tartani azt a centrista koalíciót, amely a liberálisokból, a szociáldemokratákból és a kereszténydemokratákból áll, vagy pedig jobbra nyit, és inkább a konzervatív pártokkal és egyéb jobboldali csoportosulásokkal folytatja majd az együttműködést”
– mondta Navracsics, aki a magyar soros elnökségről úgy fogalmazott, hogy annak „a hagyományos szakpolitikai feladatok mellett egyfajta közvetítői szerepet is el kell látnia”.
„Az intézményi megújulás évében sokszor közvetíteni kell az egymással vitatkozó felek között, és
segíteni kell ezt a megújulást.
Ha ezt a magyar uniós elnökség hatékonyan véghez tudja vinni, az hozzájárulhat a közép-európai kereszténydemokrácia presztízsének növeléséhez is”
– jelentette ki.
Úgy összegzett: az eddigieknél sokkal intenzívebb,
sokkal konfliktusosabb európai politikára kell felkészülnünk.
