Új uniós szabályozás készült.
Elkészült a médiaszabadságot szabályozó európai törvény, jogosítványokat kap Brüsszel – adta hírül a Népszava.
Brüsszelben sohasem titkolták, hogy
az előterjesztést nagyrészt a magyarországi helyzet ihlette.
Vera Jourová értékekért felelős alelnök a Népszavának adott nyilatkozatában megerősítette, hogy a törvény számos aggályra választ ad, ami az elmúlt években felmerült Magyarországon.
„Ezek közé tartozik
- a médiaszabályozó hatóság és a közszolgálati média függetlenségének hiánya,
- az újságírók elleni kémprogramok használata, az állami hirdetések átláthatatlan és tisztességtelen elosztása,
- a médiatulajdonlás átláthatóságának a hiánya és a médiaszektor koncentrációjával kapcsolatos aggályok.
Mindezen problémákra a médiaszabadságról szóló törvény konkrét megoldásokat és biztosítékokat kínál uniós szinten”
– fejtette ki a politikus, aki a rendelettervezet egyik kidolgozója volt.
A jogszabály előreláthatólag 2025 nyarán lép hatályba.
Attól kezdve, ha a nemzeti hatóságok bizonyíthatóan megsértik a rendelkezéseit, a polgárok panaszt tehetnek a hazai bíróságokon vagy elmehetnek az EU Bíróságáig, az Európai Bizottság pedig
kötelezettségszegési eljárást indíthat az érintett tagállammal szemben.
A médiaszabadság-törvény előírásai nyomán nehéz vagy egyenesen lehetetlen lesz olyan indokok alapján megfosztani egy rádióállomást a frekvenciájától, ahogyan az a Klubrádió esetében történt.
Többé nem lehet majd eltitkolni, hogy
az állam hogyan és mennyi pénzzel támogatja a neki tetsző médiumokat,
mivel a jogszabály kötelezi a hatóságokat, hogy éves jelentéseket tegyenek közzé a reklámköltéseikről. Rendelkezik arról is, hogy a reklámokat arányosan, megkülönböztetéstől mentesen és nyílt eljárásban kell odaítélni.
A kormányzati segédlettel létrehozott hatalmas médiakonglomerátum, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) felállításához hasonló, a médiatér sokszínűségét sértő döntéseket e törvény alapján bárki megtámadhatja majd a bíróságon. Az uniós testületek is véleményezni fogják, ha egy összefonódás befolyásolja az egységes piac működését. Így
nem fordulhat elő, hogy egy országban megkerüljék a versenyhatóságot,
ahogyan ez a KESMA esetében történt.
Brüsszel azt is vizsgálhatja majd, hogy a közmédia finanszírozására vonatkozó szabályok nem használhatók-e a nyomásgyakorlás eszközeként, illetve hogy vezető tisztségviselőinek kinevezése megfelel-e az átláthatóságra és a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó szabályoknak.
A jogszabály nem zárja ki, hogy újságírókat “nemzetbiztonsági okokból” megfigyeljenek.
Ugyanakkor számos biztosítékot beépít a rendszerbe, például előírja, hogy a hatóságok ezt csak bírói engedéllyel és nyomós közérdek esetén rendelhetik el.
A Pegasushoz hasonló kémszoftvert pedig kizárólag akkor telepíthetnek egy újságíró elektronikus eszközeire, ha az adott személy ellen súlyos, 3-5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmény gyanúja miatt folyik nyomozás.
Az európai médiaszabadságról szóló törvény
létrehoz egy új független szervezetet,
a nemzeti médiahatóságokból álló Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testületet.
Feladata lesz véleményezni az európai médiapiac működését és segíteni az Európai Bizottságot a törvények betartatásában. A testületben többségi döntések lesznek, így Orbán Viktor emberei nem tudnak majd főnökük kedvenc eszközével, a vétóval élni.
