És a fenntarthatóságnak.
Magyarország megint Kínát választotta az uniós egység helyett. Persze ismerve Orbán Viktor kormányának elkötelezettségét a távol-keleti kommunista gigadiktatúra felé, – amelynek már eddig is számos jelét adta, mint például a soha meg nem térülő Budapest-Belgrád vasútvonal, a Fudan kémegyetem terve vagy az akkumulátorgyárak tömkelegének erőltetése – nincs ebben semmi meglepő.
Persze, ami most történt, abba belejátszik
a miniszterelnök szélturbina-fóbiája is,
ami miatt lassan 15 éve lehetetlen Magyarországon új szélerőművet telepíteni.
Magyarország kivételével minden EU-tagország közös nyilatkozatot írt alá, hogy megvédje Európa széliparát a kínai gyártók tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatától – adott hírt Orbánék legújabb gáncsoskodásáról az Euractiv.
„A mai nap hatalmas nap az európai szélenergia-ipar számára”
– mondta Giles Dickson, a chartát kezdeményező WindEurope lobbicsoport vezérigazgatója.
„26 ország kötelezte el magát az EU kiváló szélenergia-csomagjában meghatározott intézkedések végrehajtása mellett”
– tette hozzá december 19-én, a nyilatkozat aláírása után.
Az európai szélturbinákat gyártó cégek nincsenek jó állapotban. A Siemens Energy majdnem csődbe ment az év elején, és más nagy szereplők gyakran könyvelnek el veszteségeket.
Ezzel szemben
a kínai gyártók évről évre erősödnek, és egyre inkább uralják a globális piacot.
Az ettől való félelem beindította a védekezési ösztönt az EU tagállamaiban annak ellenére, hogy eddig egyetlen kínai szélturbinát sem telepítettek európai földre.
„Bár a szélenergia-ágazat történelmileg az EU sikertörténete, számos kihívással néz szembe. Az egész európai szélökoszisztémának össze kell fognia, hogy megbirkózzon e kihívásokkal”
– áll a chartában.
A kétoldalas dokumentum az Európai Bizottság által októberben előterjesztett szélenergia-csomagra hivatkozik. Konkrétan a 26 aláíró kötelezettséget vállal arra, hogy „elegendő megbízható vezetéket biztosít a szélenergia kiépítéséhez … legalább a 2024-2026 közötti időszakra kiterjedően” – áll a nyilatkozatban.
Ezen túlmenően a cél a „magas környezetvédelmi, innovációs, kiberbiztonsági és munkaügyi szabványoknak megfelelő jó minőségű szélturbinák gyártásának előmozdítása” a szélenergia-kapacitás nemzeti aukciós rendszereinek megváltoztatásával.
Az áramszolgáltatási szerződésekre licitáláskor mostanában egyre inkább azokat a fejlesztőket részesítik előnyben, akik olcsóbb, kínai gyártású turbinákat szereznek be. Az EU által választott eszköz most az európai ajánlattevőket részesíti előnyben – írja a charta.
Ezek a „fenntarthatóságot és rugalmasságot, a kiberbiztonságot, az üzleti magatartást és a teljesítési képességet célozzák meg. Az állampolgári részvételt is figyelembe lehetne venni” – teszi hozzá a dokumentum.
A kiberbiztonsági követelmények különösen akadályozhatják a kínai gyártókat abban, hogy megnyerjék az uniós pályázatokat, mivel a szélturbinák gyakran csatlakoznak az internethez, miközben több száz érzékelővel és kamerával vannak felszerelve, amelyek gyakran mérik a körülöttük lévő levegő mozgását és a szél sebességét.
Ez a távközlési szektorban elfogadott intézkedéseket tükrözi,
ahol a kínai Huawei céget jelenleg kizárják az európai hálózatok építésére irányuló pályázatokból. Hasonló logika vonatkozhat most az energiainfrastruktúra kínai gyártóira is.
Az európai gyártók azt is megtiltották a kínai versenytársaknak, hogy tagjai lehessenek fő lobbiszervezetüknek, a WindEurope-nak. A szövetség 2023 elején frissített alapértékei szerint a tagoknak jelentős, szélenergiával kapcsolatos tevékenységekkel kell rendelkezniük Európában.
Az aláírók mindezekkel fel akarják lendíteni az európai gyártást.
