Mire elég 10 százalék?
Ahogy arról hétfőn beszámoltunk, a Tanítanék Mozgalom a Belügyminisztérium elé szervezett akciót hétfőn reggel. Több mint ezer, diákoktól, oktatási dolgozóktól, szülőktől kapott üzenetet szerettek volna átadni egy könyvbe csomagolva Pintér Sándornak.
A belügyminiszternek „természetesen” nem volt ideje átvenni az ajándékot, így Törley Katalin, a mozgalom elnöke egy minisztériumi főosztályvezetőnek adta át, arra kérve, hogy Pintér válaszoljon a könyvben feltett kérdésekre.
Érkezett válasz, csak nem az, amit a tanárok vártak.
Két rendelettervezetet is kiküldtek „egyeztetés céljából”, az egyik a pedagógusok teljesítményértékelésével, a másik pedig a pedagógusok minősítésével kapcsolatos – tudtuk meg Nagy Erzsébettől, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivőjétől.
Az utóbbi még csak érthető, hiszen a mostani rendeletet december 31-én hatályon kívül helyezik. Az első viszont azért olyan megdöbbentő, mert a BM nemrég küldött kérdőívet az igazgatóknak, pedagógusoknak és a szülőknek a minősítésre vonatkozó kérdésekkel.
„Ha pedig már itt van a rendelettervezet, akkor miért kérdezték meg az említetteket?”
– tette fel a kérdést a PDSZ ügyvivője, aki szerint a kormányt egyáltalán nem érdekli, hogy milyen válaszok érkeznek a kérdőívben feltett kérdésekre, és így a csütörtökre tervezett sztrájkbizottsági tárgyalás értelme is megkérdőjeleződik.
A PSZ és a PDSZ megvárja, hogy az előző napi kormányülésen egyáltalán mire jutnak. Az ugyanis még nem dőlt el, hogy a kohéziós alapból felszabadított pénzt a pedagógusok béremelésére kívánják-e fordítani, pedig az elegendő lenne akár egy 50 százalékos emelésre is. A költségvetési törvényben ennek ugyanis még semmiféle nyoma nincs.
Nagy azt mondta, ha sztrájkbizottsági tárgyaláson az derül ki, hogy csak több hónapos késéssel akarnak adni valamilyen alig észrevehető béremelést, akkor a szakszervezeteknek nyilván
nem marad más lehetőségük, mint hogy sztrájkot szervezzenek,
mert ez már tényleg a lenézésük csúcsa lenne.
Arról nem is beszélve – tette hozzá az ügyvivő –, hogy a pedagógusok béremelését nem is az uniós pénzekből kéne biztosítani.
Nagy Erzsébet szerint semmi akadálya nem lenne, hogy megelőlegezzék a fizetésemeléseket. Sőt, már az is a szokástól eltérő, nem is volt rá példa, hogy a kohéziós alap pénzét a pedagógusuk béremelésére is fordíthatja egy ország. Úgy vélte, az sem igaz, hogy a pedagógusok béremelését nincs miből megelőlegezni, miközben minden mást meg lehetett. Jelezte,
ha valóban nem lenne meg rá a fedezet, csak azt kell megnézni, miféle kiadásokra van ennek a kormánynak pénze.
Az is kérdés szerinte, hogyha a kormány 10 százalékos béremelést ad csak a pedagógusoknak, abból hogyan lesz felzárkóztatás. Hiszen a 10 százalék még az inflációt sem kompenzálja, ennél sokkal nagyobb a bércsökkenés.
Akkor pedig hogyan fogja elérni azokat a százalékokat a kormány, amiket az EFOP Pluszban bevállalt, hogy fogja elérni, hogy 2025-re a diplomás átlagbér 80 százalékára fölzárkóznak a pedagógusbérek? Ha pedig a kormány nem teljesíti a vállalását, ha meg is kapják addig az EU-s pénzeket, a támogatásokat vissza kell fizetni.
„Ha pedig ezt a pedagógustársadalom elfogadja, akkor a totális koldusbotra kerülést fogadja el”
– mondta az ügyvivő.
(telex.hu nyomán)
