Bagoly mondja verébnek.
Magyarország nem enged semmifajta nyomásgyakorlásnak, zsarolásnak vagy kecsegtetési kísérletnek Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését illetően, valamint nem hajlandó összekeverni a történelmi-stratégiai és a taktikai dimenziókat – közölte Szijjártó Péter hétfőn Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy „elképesztő nyomásgyakorlás zajlik mind a politikai, mind a médiatérben” annak érdekében, hogy a kormány hozzájáruljon az ukrán csatlakozási tárgyalás megindításához.
Ezzel kapcsolatban az Orbán-kormány már többször kifejtette, hogy szerintük a szomszédos ország nem teljesítette a csatlakozáshoz, valamint az ezzel összefüggő tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket. Ennek ellenére Vera Jourová bizottsági alelnök nemrég közölte, hogy Volodimir Zelenszkijék
igyekeznek teljesíteni a közösség kéréseit,
így például a kisebbségek anyanyelvhasználatát lehetővé tevő jogszabályokon is dolgoznak.
Szijjártó ennek ellenére elfogadhatatlannak nevezte az állítólagos „nyomásgyakorlást” és közölte, hogy nem fogják feladni a nemzeti érdekeket, a szuverén döntéshozatal jogát. Hozzátette, hogy szerintük történelmi síkon is komoly hatása lesz annak, hogy mikor kezdődnek meg az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások.
Mint közölte, az integráció egy szabályok által körülírt folyamat, nem „szabadgyakorlat”, hiteles elbírálás, az EU egységének fenntartásával járó előkészítés után van csak lehetőség bármilyen döntésre, márpedig
ezek a feltételek Ukrajna esetében véleményük szerint nem teljesültek.
Elmondása szerint hamis az Európai Bizottság értékelése, miszerint Kijev a 7 előfeltételből 4 is teljesített.
Szijjártó úgy fogalmazott, hogy hazánk támogatja a szorosabb, kölcsönösen előnyös együttműködési formák vizsgálatát, de ennek közel sem az ukrán belépés az egyetlen módja. Mint mondta, nem tudni,
milyen hatással járna a csatlakozási tárgyalások megkezdése
vagy akár a jövőbeli tagság, így erről most dönteni nem csupán nemzeti, hanem közösségi szempontból is felelőtlen, átgondolatlan lépés lenne.
Ugyanakkor Rónai Sándor, a Demokratikus Koalíció politikusa nemrég hangsúlyozta: aggasztó, hogy ha Magyarország ma akarna csatlakozni az Európai Unióhoz, akkor
Orbán hibájából hazánk jelenleg erre szintén nem állna készen.
Rónai ugyanakkor megjegyezte, hogy a magyar kormányfőre csupán a kínai és az orosz vezetők véleménye hat – ez annak kapcsán merült fel, hogy sokan igyekeztek Orbánnál kompromisszumot kicsikarni, nemrég Emmanuel Macron francia elnök igyekezett jobb belátásra bírni a magyar miniszterelnököt Ukrajna uniós csatlakozását illetően.
Szijjártó hétfőn elutasította azt a megközelítést, amely szerint Magyarországnak vagy az EU-nak más szemszögéből kellene magára tekintenie.
„A gyengék foglalkoznak állandóan azzal, hogy mit gondol róluk más. Itt lenne az ideje, hogy magunkkal foglalkozzunk, hogy hogyan tegyük az Európai Uniót sikeressé vagy erősebbé”
– vélekedett.
Valamint kitért arra is, hogy a kormány továbbra sem járult hozzá az újabb 500 millió euró kifizetéséhez az európai békekeretből az ukrajnai fegyverszállításokra, ugyanis Kijev egyes intézkedései a magyar kormány meglátása szerint sértik Magyarország érdekeit, például a háború nemzetközi szponzorainak listáján még mindig találhatók magyar entitások és személyek alapvetően az OTP-hez kötődően.
Továbbá sérelmezte, hogy noha az EU már több mint 80 milliárd eurót elköltött Ukrajna támogatására, ennek felhasználásáról máig nem született részletes kimutatás, amelyet elvárnának a közösségtől.
Hasonló elvárás vonatkozik a tagállamokra is, Magyarországnak például a szupermérföldkövek teljesítésével többek között
egy átláthatóbb elszámolást kellene teremtenie,
és amíg a közösségnek fenntartásai vannak ezzel kapcsolatban, addig nem nyílhatnak meg a brüsszeli pénzcsapok.
Szijjártó Péter újságírói kérdésekre válaszolva közölte, hogy a kárpátaljai magyar szervezetekkel közösen elemezni fogják az ukrán kisebbségi törvényt, de úgy látják, hogy az nem adja vissza a 2015 óta fokozatosan megvont jogokat.
Emellett tudatta, hogy délután találkozik Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és Olha Sztefanisina euroatlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettessel.
(MTI/Nyugati Fény)
