Módosították a törvényt.
Az ukrán parlament pénteken megszavazta a korrupció elleni küzdelemről és a kisebbségekről szóló törvény módosítását is. A két jogszabály számos ponton igyekszik megfelelni az uniós előírásoknak. Mindezzel Ukrajna két olyan érvtől is megfosztja Orbán Viktorékat, amelyre hivatkozva a magyar kormány eddig akadályozni próbálta az Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdését.
Az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint a kisebbségekről szóló törvény módosítását
317 képviselő szavazatával fogadta el
a 450 fős kijevi törvényhozás. Ennek értelmében a politikai reklámokban, az állami iskolákban és egyetemeken, a nemzeti kisebbségek osztályaiban, a médiában valamennyi uniós nyelv használható, kivétel az orosz.
Természetesen az ukrán nyelv és irodalom kötelező tananyag lesz az iskolákban, de az anyanyelvű oktatáshoz azoknak is joguk lesz, akik 2018. szeptember 1. előtt kezdték meg a középiskola tanulmányaikat. A törvénymódosítás a középiskola végéig
lehetőséget biztosít az anyanyelvű oktatásra.
A nemzeti kisebbségi törvény eddig előírta, hogy azokban az iskolákban, ahol más nyelven is tanítanak, ott növelniük kell az ukrán nyelvű tantárgyak számát. A jövőben viszont a törvény nem fog kiterjedni azokra az intézményekre, amelyek olyan a területeken vannak, ahol jelentős számban élnek kisebbségek.
Orbán pénteken azt nyilatkozta, „Ukrajna még nem áll készen az uniós tagságra”. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban a kisebbségek nyelvhasználati jogát korlátozó törvényt emlegette, és újból kilátásba helyezte, hogy vétót emel Ukrajna EU-csatlakozásával szemben. Orbán zsarolása óriási botrányt kavart az EU-ban. A magyar miniszterelnököt Emmanuel Macron francia elnök, valamint Pedro Sánchez spanyol kormányfő is igyekezte jobb belátásra bírni – sikertelenül.
Ugyanakkor Orbán eddigi álláspontjában némi változás megfigyelhető. A mindig „harcias” miniszterelnök, mintha egy fokozattal lejjebb tekerte volna a hangerőt Ukrajna támogatását illetően.
„Ukrajna nehéz helyzetben van, Oroszország megszállta, és mi úgy döntöttünk, hogy támogatjuk. Ezért legitim, hogy az Európai Tanács egésze a megfelelő jelzéseket küldje Ukrajnának.
Én ezt támogatom.
De más jelzéseket is lehet küldeni, mint az európai uniós tagságról szóló tárgyalások megkezdése. Nem ezt kellene tennünk”
– fogalmazott a kormányfő a párizsi tárgyalásokat követően a Le Point-nak adott interjújában.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter pedig korábban arról magyarázott, hogy „Ukrajna nem teljesítette az EU-tagsághoz szükséges feltételeket”, a koppenhágai kritériumokat, a kisebbségek helyzetének rendezését és – szerinte – a korrupció elleni küzdelemben sem értek el eredményeket. Gulyás közölte, ezért az Orbán-kormány a privilegizált (kiváltsággal felruházott) kapcsolat ötletét támogatja a Vlagyimir Putyin orosz elnök által megtámadott országgal kapcsolatban.
Fontos megjegyezni, hogy Ukrajna számos lépést tett arra vonatkozóan, hogy eleget tegyen az uniós normáknak. A korrupció elleni fellépéssel kapcsolatban például a kijevi parlament a pénteki törvénymódosítással 700-ról ezerre növelte az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) dolgozóinak létszámát.
(unian.net / népszava.hu nyomán)
