Vélemény.
Csak egy múló pillanat?
Különböző bolthálózatok, üzletek sorra jelentik be, hogy szenteste napján zárva tartanak. A kereskedelmi hálózatok kommunikációiban kiemelten szerepel a munkavállalók miatti aggódás, a megbecsülés fontossága. Az adventi időszak nagyon leterheli a dolgozókat és ennek elismeréseként szeretnének minőségi időt biztosítani alkalmazottaiknak, hogy szeretteik körében tölthessék el az ünnepeket. No, ez eddig rendben van, azonban nézzünk egy kicsit a dolgok mélyére is.
Abszolút igyekszem a jó szándékot keresni minden egyes bolthálózat döntése mögött, de azért felmerül néhány kérdés. Ez a döntés csak az idei esztendőről szól, vagy
egy hosszabb távú célkitűzés?
A gesztus mindenképp dicsérendő, de a szándék csak abban az esetben hagy mély nyomot a munkavállalóban, ha ebben látja a rendszerességet, a megbecsülést.
Az üzletláncokat a profit mozgatja, de a profit minél nagyobb eléréséhez a vásárló mellett az alkalmazott munkájára is szükség van. A kereskedelmi egységek (legalábbis egy részük) azonban az idén lemondanak a 24-ei várható bevételeikről.
Nem tudni pontosan, hogy mi befolyásolja, befolyásolta a kereskedelmi láncokat. Lehet, hogy
egyrészt az emberek pénze fogyóban van,
és már az utolsó vásárlási napokon is elmaradnak a nagy rohamok.
Talán a rendkívül magas infláció, az idei év jelentősen megnövekvő kiadásai is a tartalékokat felemésztették és egyre üresebb a vásárlók zsebe. Az ünnepi asztalra bizonyára felkerülnek a hagyományos karácsonyi ételek, a gyerekektől sem szeretné senki sem megspórolni az ajándékokat, de valahol mégiscsak
vissza kell fogni magukat a családoknak.
Mi mást tehetnek az emberek, a szükséges ajándékokat megvásárolják, az ünnepi menü alapanyagait beszerzik, de már az egyéb kiadásokra nem telik. Mellesleg jegyzem meg, hogy hiába a decemberi minimálbéremelés, azt majd csak januárban kapják meg az érintettek.
Másrészt 24-e vasárnapra esik. A bizonytalan bevételek, valamint a várható többletkiadások, amit a vasárnapi foglalkoztatás miatt a dolgozóknak kell fizetni, elgondolkodtatják az áruházláncokat.
Megéri-e nyitva tartani, vagy inkább a bizonytalan bevételek helyett a rezsiköltségeket és az aznapra eső béreket takarítsák meg. Vélhetően a döntések mögött az utóbb felsoroltak érvényesülnek.
Természetesen mindenki szeretne a családdal minél több időt együtt tölteni, viszont a megélhetés kényszere, az alacsony bérek és a magas reálbérveszteség kényszere egymás ellen hat.
A munkáltatóknak tehát el kellene gondolkodniuk azon, hogy az adventi időszak többletbevételeiből mennyit kíván visszaadni a saját dolgozóinak a decemberi megfeszített munka ellentételezéseként. Ennek érdekében sokkal jobban kellene támaszkodnia az áruházláncoknak a szakszervezetekre és olyan megállapodásokat kellene kötni, ami már jó előre tervezhetővé teszi ezt az időszakot mindenki számára.
Sőt ki lehetne mondani, hogy legyen minden évben prioritás a munkavállalók elismerése és ne éppen egy pillanatnyi helyzet, vagy érdek döntsön arról, hogy december 24-én nyitva lesz egy bolt, vagy sem.
Amennyiben ez így lenne, talán a vásárló is könnyebben tudna alkalmazkodni egy ilyen helyzethez, és nem tartanák bizonytalanságban, hogy most akkor melyik üzlet lesz nyitva és melyik lesz zárva.
Nem beszélve természetesen a dolgozóról, aki leginkább érezhetné azt, hogy a decemberi boltzár nem csak egy múló pillanat és
nem is ezen múlik az ő megbecsülése, megélhetése.
Nemes Gábor,
a Demokratikus Koalíció szakszervezeti és foglalkoztatási szakpolitikusa
