És ez még nem minden.
Ahogy a Valódi Hírek írta, az ötvenedik születésnapját ünneplő Magyar Külügyi Intézet (MKI) mára konferenciát hirdetett a Vigadó Dísztermébe.
Orbán beszéde tekinthető beismerő vallomásként is.
Orbán Viktor a konferencia záróelőadójaként beszélt. Szerinte a rendszere a hagyományokhoz tér vissza, hiszen
amikor Magyarország képes volt „szuverén külpolitikát folytatni, akkor az miniszterelnök-központú külpolitika volt”.
Azaz: ha a külpolitikát is személyesen irányítja – ahogy lassan mindent –, az ország szuverén (tehát független!) marad. Ezzel elárulta: valójában nem Szijjártó irányítja a külpolitikát, ő csupán egy bábu, akit kedvére mozgathat e pozícióban.
Orbán szerint: „Magyarországot a történelem arra ítéli, de magától is hajlamos arra, hogy maga elé ambiciózusabb célt tűzzön, mint ami méretéből, gazdasági eredményből következne.” A fenti mondat
egy betegség diagnosztikai meghatározása során is megállná a helyét,
Orbán szerint azonban jó úton járunk a hatalmas álmainkat kergetve.
És hogy ne legyenek kétségeink afelől, hogy ki irányít, rögtön helyretette az előtte beszédet mondó Szijjártót, akit arra biztatott, hogy legyünk mindenkivel jóban. Orbán azonban úgy gondolja,
„ha mindenkivel jóban vagyunk, akkor a nagyok nagyvonalúságából nekünk is hullik le egy ki morzsa (sic!) az asztalról. Ha így járunk el, akkor valóban nekünk is csurran-cseppen valami, de a számunkra húsbavágó kérdésekben majd mások döntenek a fejünk felett”
A miniszterelnök szerint a magyar külpolitikának „nemzetiérdek-alapúnak” kell lennie. Ha nem lenne világos, mit ért ezalatt, elmondta, hogy az idealista és a realista elképzeléseket kell ötvözni. Orbán a magyar külpolitikai következetlenségeit „rugalmasságként” értelmezi, szerinte rendben van az az ellentmondásos helyzet, hogy kormánya Izraelt támogatja önvédelmi harcában a Hamász ellen, azonban az önvédelmet vitatja Ukrajna esetében Oroszországgal szemben.
Orbán a diplomáciában meglepő módon a konfliktusok vállalásából akar erőfölényt kovácsolni, ehhez a radikalizmust tartja a leginkább célravezetőnek. A miniszterelnök szerint
a radikalizmus nem durvaság, sőt, a magyarok egyik alapvonásaként írta le azt.
Ráadásul elmondása szerint a radikalizmus „nem rontja, hanem emeli Magyarország presztízsét és megbecsültségét” (sic!). Ezzel bizonyára többen is vitába szállnának, akik ismerik a magyar politika megbecsültségét…
Orbán azonban tántoríthatatlan, szerinte szívesen hallgatnak minket a nyugatiak, akik – hozzá hasonlóan? – 30-40 évvel visszatekernék az idő kerekét.
(Telex/Valódi Hírek/Nyugati Fény)
