Persze, hogy Tiborcz jár jól vele.
Egységesítette és szigorította a külföldi munkavállalókkal kapcsolatos jogszabályokat az Orbán-kormány. Amennyiben a múlt héten benyújtott új törvénytervezet hatályba lép, úgy szigorúbb feltételek között, de rugalmasabban lehet majd a hazai munkaerőpiaci igényeket kielégíteni külföldi dolgozókkal – mondta az Indexnek a piacra rálátó forrása.
A jogalkotásban részt vett a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, a Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség is.
Szigorítják a jogi környezetet abból a célból, hogy a Magyarországon történt illegális tartózkodás, munkavállalás komolyabb következményekkel járjon a foglalkoztató részére is.
Új fogalmakat vezetnek be, így 3 főbb részre tagolva a foglalkoztatást:
- beruházás céljából kiállított,
- vendégmunkást érintő
- és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély.
Továbbá szezonális munkavégzés jogcímén is kérelmezhető munkavállalási célú tartózkodási engedély, azonban ez nem mondható újdonságnak.
Kvótarendszer bevezetését is megfogalmazták nemzetiségekre lebontva:
Minden nációból az adott jogcímen a teljes kvóta számának maximum a 25 százaléka kaphat tartózkodási engedélyt.
A növekvő bevándorlásra hivatkozva szigorítani kívánt törvényben nem csak korlátozások szerepelnek, sokak előtt épp tágra nyitják a kapukat, például a „vendégbefektetői jogviszonnyal” – ez „valamiért” azonban kimaradt az Index cikkéből, helyette a Népszava mutatott rá.
Ez erősen emlékeztet a 2012 és 2017 közötti, Rogán Antal nevéhez kötődő korrupciógyanús letelepedési kötvényes rendszerre.
Ennek lényege az volt, hogy letelepedési- vagy tartózkodási engedélyt kapott az az EU-n kívülről érkező állampolgár és családja, aki 250-300 ezer euróért vásárolt magyar államkötvényt.
Így körülbelül 20 ezer harmadik világbeli, kínai, orosz, arab – akár nemzetbiztonsági kockázatot jelentő – személy juthatott be az EU-ba.
A program során a Habony Árpádhoz köthető közvetítőcégek 162 milliárdos haszonra tettek szert, míg a magyar államot 30 milliárd forint veszteség érte. Az Orbán-kormány végül 2017-ben döntött a program leállításáról.
Az új „vendégbefektetői jogviszony” kilencven napot meghaladó tartózkodásra, többszöri beutazásra ad lehetőséget, de ennél fontosabb az, hogy feljogosítja az érintettet vendégbefektetői tartózkodási engedély igénylésére, amellyel gyakorlatilag szabad- ki és beutazás biztosított Magyarországra.
A törvény szerint nemzetgazdasági érdekből lehet megadni ezt a jogviszonyt annak, aki
- a jegybank által nyilvántartásba vett ingatlanalapoknál kibocsátott, legalább 250 ezer euró összegű befektetési jegyet vesz,
- legalább 500 ezer eurót érő ingatlant vásárol
- vagy minimum egymillió eurós támogatást ad „a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény részére”.
Mivel a legolcsóbban az ingatlanalapok befektetési jegyeivel lehet tartózkodási engedélyhez jutni, várhatóan ez a lesz a legnépszerűbb. A jegybank honlapján jelenleg 24 alapot tartanak nyilván.
A lista élén éppen a Tiborcz Istvánhoz köthető két alap áll,
a Central European Ingatlanalap (CEI) és a Diófa Thales.
És hogy mit szól ehhez az EU?
„A befektetői letelepedési programok eredendő biztonsági kockázatokat rejtenek, és megnyitják az utat a pénzmosás, az adókijátszás és a korrupció előtt a tagállamokban és az EU egészében”
– szögezte le az Európai Bizottság egy tavaly márciusi ajánlásában.
Mint ismert, Orbánék előszeretettel hoznak be Magyarországra az itthoninál is olcsóbb munkaerőt jelentő, főként ázsiai vendégmunkásokat, akik az építkezéseken túl egyre több gyárban bukkantak fel az utóbbi években. Hadházy Ákos az Egerhez közeli Kerecsenden lakó vendégmunkásokat mutatott be, míg Varga Ferenc bér- és munkaügyi árnyékminiszter komplett videósorozatot indított a hazánkba hurcolt vendégmunkásokról.
