Magyar közpénzt erre áldozna.
Miközben a magyar kormány Ukrajna EU-s csatlakozását, igyekszik ellehetetleníteni, a balkáni országokat – különösen az oroszbarát Szerbiát – minél előbb az Európai Unióban szeretné látni – derült ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Budapesten, a Délkelet-európai Országok Parlamenti Elnökeinek XI. Konferenciáján mondott beszédéből.
Görögország és Magyarország között „egy geopolitikai luk” van uniós tagság tekintetében, márpedig, mivel kitöltetlen tér nincs, így ha mi ezt a térséget nem integráljuk, akkor erre a térségre vonatkozóan másoknak is lesznek tervei – célzott arra Orbán, hogy a kínaiak és az oroszok is erőteljesen jelen vannak az érintett térségben.
A miniszterelnök hozzátette: a magyar–szerb határ a kínai szabadkereskedelmi övezet és az Európai Unió közös piacának találkozási pontjává vált, s noha a szerb–kínai szabadkereskedelmi megállapodás nyilván nem férne össze az európai uniós tagsággal, a szerbek jól teszik,
ha több vasat is benn tartanak a tűzben, mert ha máshogy nem, így lehet Európát cselekvésre sarkallni.
A miniszterelnök kiemelte: az orosz–ukrán háború „jól összezavart mindent”, mert „elbizonytalanítja magát az Európai Uniót”, amely addig egy összeurópai biztonsági architektúrát és az olcsó orosz energia és a magas színvonalú európai technológia összekapcsolását irányozta elő.
Ez a biztonsági architektúra (rendszer – a szerk.) összeomlott – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, miközben a szankciók lényegében ellehetetlenítették ezt a modellt, ma nem világos a válasz arra, milyen szerződésrendszerrel akarjuk garantálni Európa biztonságát.
A bővítést illetően sokkal inkább indokolt a kritika, mint az elismerés hangján beszélni az EU politikájáról – jelentette ki, miközben éppen a magyar kormány akadályozza Ukrajna uniós csatlakozásának felgyorsítását.
Hozzátette, maga az EU sem tudja eldönteni igazán, miképpen gondolkodjon a délkelet-európai térségről: kényelmetlen feladatot, nehézséget, problémát vagy inkább lehetőséget lát-e benne.
„Mi, akik később csatlakoztunk, a bővítésre mindig lehetőségként tekintettük„
– hangsúlyozta Orbán.
Megjegyezte, vannak, akik a bővítést „negatív összefüggésben szemlélik, az EU gondjait a posztszovjet térség országainak csatlakozásából vezetik le, az elmúlt években azonban a dinamika, növekedés, energia, erő még mindig az újabban felvett országok gazdaságából jött az EU-ban” (sic!) – állította a kormányfő.
Orbán Viktor a konferencián azt mondta, Magyarország támogatja az Európai Bizottság azon előterjesztését, hogy a tagjelölt országok minél hamarabb részesedjenek a tagsággal járó előnyökből,
azelőtt, hogy ezek az államok beléptek volna az unióba.
A kormányfő támogatta azt is, hogy az EU 2024 és 2027 között a növekedés érdekében adjon támogatást ezeknek az országoknak.
Az EU-tól egyre távolodó miniszterelnök ezzel összefüggésben bejelentette: a magyar kormány ennek a forrásnak az előteremtése érdekében
szívesen fizet be akár többet is az unió költségvetésébe.
(MTI korrigálva)
