Az energiaellátásról mondott pár furcsa dolgot.
Magyarország „mindenfajta politikai nyomásgyakorlást visszautasít” az energiaellátás biztosítása terén, a válság kezeléséhez az Európai Uniónak vissza kell térni a józan ész talajára – közölte Szijjártó Péter szerdán Bukarestben.
A külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, hogy a kormány fizikai valóság kérdéseként tekint az energiaellátásra, és elutasít minden olyan megközelítést, amely azt politikai vagy ideológiai kontextusba helyezné. Meglátása szerint a földgázvásárlás irányát 100 százalékban az infrastruktúra határozza meg.
Emellett arra is kitért, hogy bizonyos intézkedések – véleménye szerint – sértik a tagállamok azon szuverén jogát, hogy maguk állítsák össze a nemzeti energiamixüket. Ezzel kapcsolatban
veszélyesnek és észszerűtlennek nevezte bármilyen energiaforrás kitiltását a kontinensről.
A tárcavezető úgy látja, hogy Európa kizárólag úgy tudja sikeresen kezelni az energiaválságot, ha visszatér a racionalitáshoz, nem próbálja felülírni a fizikai valóságot, helyreállítja a tagállamok szuverén jogát a nemzeti energiamix összeállítására vonatkozóan, illetve nem zár ki egyetlen forrást sem.
Elmondása szerint Magyarország nyomás alatt áll a diverzifikáció (különböző energiaforrások felhasználása – a szerk.) felgyorsítása érdekében, amely a kormány szótárában minél több energiaforrás bevonását jelenti, nem pedig egy megbízható szállító kiváltását egy másikkal. Ezzel kapcsolatban a kormány már egy ideje azt hangoztatja, hogy – mint mindenért – Brüsszel a hibás. Szijjártó szerdán is megemlítette, szerinte a belga főváros akadályozza a leginkább a diverzifikációt.
Közölte: nagy mennyiségű földgáz vásárlása hazánk számára most Azerbajdzsánból, Katarból és Törökországból lenne lehetséges elsősorban, de ehhez nem elégséges az energetikai infrastruktúra kapacitása Délkelet-Európában, bővítés nélkül pedig „pusztán illúzió” marad a diverzifikáció.
Hozzátette, amikor az Európai Bizottság pénzügyi támogatását kérték az érintett országok a kapacitásbővítés érdekében, elutasító választ kaptak arra hivatkozva, hogy 15 év múlva már úgysem fognak földgázt használni.
Mint mondta, Magyarország továbbra is együtt akar működni a régió országaival a vezetékek és interkonnektorok (összekötő hálózatok – a szerk.) kapacitásának bővítése érdekében. Megjegyezte: meglátása szerint veszélyes, ha politikai kérdést csinálnak a földgázvásárlásból.
„És ezért mindenfajta politikai nyomásgyakorlást visszautasítunk az energiaellátásunk biztosítása terén”
– közölte.
Elmondása szerint hazánk erősen függ a forrás- és tranzitországoktól, az ellátás biztosítása érdekében ezért összekötötte az energiahálózatát a 7 szomszédos ország közül hattal, de még így is
fenn kell tartani a kapcsolatot Oroszországgal a forrásokért.
A tárcavezető szót ejtett a tranzitköltségek emeléséről, szerinte ez veszélybe sodorja Magyarország és Szerbia biztonságos ellátását – az emelést egyébként Bulgária kérte.
Érintette a nukleáris energiát is, amely ellen – mint mondta –
„kemény ideológiai támadás (?) zajlik” Európában.
(MTI korrigálva)
