Ez sokkoló.
Betegek ezrei halnak meg ma Magyarországon súlyos kórházi fertőzések következtében – hívta fel a figyelmet a Direkt36 terjedelmes oknyomozó cikkében kedden. Mint írták: ahelyett, hogy Orbán Viktor kormánya a probléma megoldásán dolgozna, inkább igyekszik eltitkolni ezeket az eseteket.
„Ha itt maradok, meg fogok halni”
– mondta Bálint a menyasszonyának, Mariannának 2015-ben, aki teljesen legyengülve szenvedett megállíthatatlan hasmenéssel a budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórház belgyógyászatán.
Mint írták, az akkor harmincas éveiben járó, ereje teljében lévő férfi egy műtétből lábadozott, amikor elkapta a kórházakban gyakran terjedő clostridium difficile nevű fertőzést, amely baktérium, az álhártyás vastagbélgyulladás leggyakoribb okozója. Az alkoholos fertőtlenítőszernek is ellenálló kórokozó gyorsan tud terjedni a kórtermekben fekvő, gyakran pelenkás, magatehetetlen betegek között – elég hozzá egy elmulasztott kézmosás, egy rosszul fertőtlenített kilincs vagy egy ki nem takarított vécé – írták.
A férfit végül felesége segítségével sikerült meggyógyítani egy másik kórházban, de így is súlyos következményei lettek a fertőzéses betegségnek: 8 hónapig lábadozott, 40 kilót fogyott, és három sérve is lett. Jelezték, Bálint csupán egyike annak a több ezer embernek, akiknek az elmúlt években felesleges szenvedést – vagy akár halálos szövődményeket is – okoztak a kórházi fertőzések. Az ügy azért is különösen hátborzongató, mert a kórházakba általában a gyógyulás reményében fekszenek be az emberek, nem pedig meghalni.
Hangsúlyozták, a kórházi fertőzések száma rohamtempóban emelkedik Magyarországon, ezt pedig a kórházi jelentések is alátámasztják: 2021-ben mintegy
16-21 ezer kórházi fertőzést azonosítottak, és az esetek közel fele halállal végződött.
Ezekből 1400 esetben maguk a kórházak is elismerték: a kórházi fertőzések szerepet játszottak a páciensek halálában. Egy 2017-es európai vizsgálat szerint Magyarországon évente több mint 78 ezer kórházi fertőzés történik, ez pedig azt jelenti, hogy
a kórházba kerülő emberek 3,5 százaléka fertőzést kap.
Kiemelték: ez az adat többszöröse a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz (NNGYK) által jelentett kórházi fertőzéseknek.
Az oknyomozó portál egyéves nyomozás során rengeteg újabb részletet tárt fel a kórházi fertőzésekkel kapcsolatban. Mint írták, a most induló, Semmelweis Projektnek hívott négyrészes cikksorozatuk és a hozzá kapcsolódó, november 11-én megjelenő dokumentumfilmük főbb megállapításai a következők:
- „a magyar állam és a politikusok tisztában vannak a probléma súlyával, de több energiát fektetnek a tagadásába és a szőnyeg alá seprésébe, mint a megoldásába;
- szándékosan és változatos eszközökkel titkolják, hogy valójában mi a helyzet az egyes kórházakban, nehogy »megijedjen a lakosság«;
- bebizonyítjuk, hogy a helyzet még a hivatalos statisztikáknál is súlyosabb, és a valóságban lényegesen több a kórházi fertőzés;
- szakemberek segítségével készítettek egy hazánkban kivételesen részletes, pár évvel ezelőtti adatokon alapuló elemzést, „amelyből nagy biztonsággal meg lehet mondani, hogy a magyar kórházak – sőt, az egyes kórházak egyes osztályai – hogyan teljesítenek egymáshoz képest, hány fertőzést azonosítanak;
- több – a rangsorunkban kiugróan sok fertőzést jelentő – kórház esetében közelebbről is bemutatjuk, mi áll a háttérben;
- európai összehasonlításban több mutatóban is sereghajtó Magyarország: kevés kézfertőtlenítő fogy, kevés a laborvizsgálat, kevés a nővér, miközben még mindig sok a többágyas kórterem. Ezek a tényezők mind segítik a fertőzések terjedését.”
A portál felhívta arra a figyelmet, hogy
több tízezer sornyi, korábban eltitkolt adathoz jutottak hozzá a kórházi fertőzésekről,
amelyeket – az állam, vagyis a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) helyett – több hónapos munkával elemeztek, és tettek kezelhetővé.
Megosztották, hogy az egészségügyért felelős Belügyminisztérium kérdéseikre nem válaszolt. Hasonlóképp járt el a kórházakat felügyelő Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) is, ahonnan szintén nem érkezett válasz. A fertőzések adatait gyűjtő NNGYK szakmai vezetőjével készítettek egy interjút, amelyben azt állította, ők csak a „szakmai ajánlásokat” teszik meg a kórházaknak, a szükséges források biztosítása pedig – mondta – már az intézmények vezetőinek és a fenntartónak – vagyis az államnak – (lenne) a feladata.
A kórházakban terjedő kórokozók jellemzően olyanok, amelyek tömény fertőtlenítőszerektől sem pusztulnak el, és könnyedén ellenállnak az erős antibiotikumoknak is. Multirezisztens (számos tényezőnek ellenálló – a szerk.) baktériumoknak hívják őket, és a betegágyakban fekvő idős vagy legyengült immunrendszerű, eleve betegségekkel küzdő embereket megfertőzve súlyos megbetegedéseket okozhatnak – ismertették.
Az Egyesült Államokban és Angliában ugyan a betegek megnézhetik, hogy a kórházaknál milyen mértékben áll fenn a fertőzés veszélye, ugyanakkor – hangsúlyozták –
Magyarországon erre nincs lehetőség, a hatóságok pedig igyekeznek mindent elkövetni azért, hogy ne is legyen.
„Mikor lesz az, hogy ha én operációra készülök bemenni egy kórházba, akkor az interneten tudok tájékozódni arról, hogy az adott kórház hogyan teljesít a kórházi fertőzések szempontjából?”
– idézték még 2017-ből Baló György kérdését, amelyet Oroszi Beatrix epidemiológusnak tett fel.
„Az elkövetkezendő pár éven belül ilyen nem valószínű, hogy lesz, és nem is tartanám helyesnek”
– válaszolta Oroszi, aki akkor még az Országos Epidemiológiai Központ vezetőjeként dolgozott, ám azóta már felszámolták ezt a szervezetet.
Az ÁNTSZ akkor úgy érvelt, ők a fertőzések alakulását „profin monitorozzák„: részletes szakmai ajánlásokat készítenek, hogy segítsék a kórházakat az infekciókontrollban. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szintén hevesen reagált a kritikákra.
„A magyar egészségügyben dolgozókba vetett bizalmat ássák alá azok a híresztelések, melyek szerint orvosaink és ápolóink nem mosnak kezet a beavatkozások előtt. A magyar kórházakban a betegeink biztonságban vannak, és minden alkalommal meg fogjuk védeni a magyar szakemberek becsületét
az ilyen alaptalan vádakkal szemben”
– idézték a tárca 2016-os közleményét.
„(…) Tehát a kórházi fertőzésekkel egy magyar beteg nagyobb biztonságban van, mint egy átlag európai beteg egy átlag európai kórházban, tisztelt képviselő asszony”
– állította akkor Rétvári Bence a témát firtató MSZP-s Bangóné Borbély Ildikónak.
Jelezték, a kormányzati tagadás és titkolózás mögött nemcsak az áll, hogy az egyre romló statisztikák nem szolgáltattak sok okot a büszkeségre. A portál információi szerint az okok között volt az is, hogy az egészségpolitikusok és az állami szervek tényleg azt gondolták, hogy
az üggyel kapcsolatos nyílt kommunikáció pánikot okozhat a lakosság körében.
