A legnagyobb ellenzéki párt elnöke szerint az ’56-osok küzdelméből ma is erőt meríthetünk.
„Az ünnep, ha igazi, akkor közös, egyesít bennünket”
– mondta ünnepi beszédében Gyurcsány Ferenc hétfőn a városligeti ötvenhatos emlékműnél tartott koszorúzáson.
A DK elnöke úgy ítéli meg, a politikai szereplők távol vannak egymástól és mást gondolnak az ünnepről, ezért
október 23. megszűnt a nemzet közös ünnepének lenni,
amit az is jelképez, hogy nincs hivatalos állami ünnep, legfeljebb megemlékezések.
„Nem hiszem, hogy ma Magyarországon október 23-án van bárki is, aki a nemzet egésze nevében tud beszélni, mert mára ez a jeles nap nem egységes a nemzet lelkében, szívében és agyában”
– fogalmazott Gyurcsány.
A pártelnök felelevenítette, hogy ’56-ban is a Nyugat volt a remény, hogy lesz egy szabadabb, függetlenebb ország, és akkor is Oroszország (korábban Szovjetunió) jelentette a fenyegetést.
„Mi azt mondjuk, akkor is a függetlenséget veszélyeztette Oroszország, mint most Ukrajna függetlenségét.
A mai hatalom pedig azt hazudja, hogy Brüsszel jelenti a fenyegetést az európai nemzetek függetlenségére”
– jelentette ki a politikus.
Gyurcsány azt mondta, a 21. század elején továbbra is az 56-osok küzdelme az origó.
Szerinte a forradalmárok sem akarták letenni a fegyvert az agresszor előtt, hogy béketárgyalásokat folytassanak, hanem arra törekedtek, hogy visszaállítsák az ország függetlenségét.
Gyurcsány szerint ha egyszer más lesz a világ, újra kell tanulni október 23-át.
„Teljes magabiztossággal mondjuk mi, az ellenzék, hogy tisztelettel, megbecsüléssel emlékszünk arra a küzdelemre, a nemzeti szabadság és a demokratikus küzdelem panteonjába valónak gondoljuk a törekvéseket és a benne mártírhalált haltakat, köztük a törvényes miniszterelnököt és társait.
Reméljük, hogy nagyon sokan, akik egy új hazára vágynak, tőlük erőt tudnak meríteni. Ahogy mi is ezzel gondolunk rájuk vissza,
egy szabad, független, európai Magyarországot kívánva, és ezért küzdve”
– húzta alá a pártelnök.
(Gyurcsány Ferenc/Facebook)
