A szakértő ismertette a kockázatokat.
A magyar kormány vállalta, hogy a következő években Magyarország jelentős nyugdíjreformot hajt végre az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő a NyugdíjGuru News legfrissebb hírlevelében összefoglalta, milyen intézkedéseket tart szükségesnek az érdemi magyar nyugdíjreformmal kapcsolatban.
A hrportal.hu ugyanakkor jelezte, az Orbán-kormány által megbízott nemzetközi szakértők munkájáról egyelőre
semmilyen információ sem szivárgott ki, jelentésüket ez év végéig kell közzétenniük.
Azt írták, az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) egyebek között nyugdíjreformot is előirányoz, amelyet nemzetközi összehasonlításban elképesztően rövid időn belül, 2025. március 31-ig már törvénybe is kell foglalni. A tét egyébként
5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitel Magyarország részére.
Dr. Farkas András összefoglalta, milyen intézkedéseket tart szükségesnek az érdemi magyar nyugdíjreform érdekében, amely javaslatokat politikai kockázatuk és a végrehajtási nehézségeik szerint csoportosított.
Kockázatmentes intézkedések lehetnek:
- a jövőbeni nyugdíjkorhatárnak a 65 éves korban várható élettartamhoz kötése,
- a nyugdíjskála kiegyenesítése (például minden szolgálati év 2 százalékos súllyal történő figyelembe vétele),
- a foglalkoztatói nyugdíjpillér megteremtése felé tett első lépésként az önkéntes nyugdíjpénztári tagság munkáltatói támogatásának szocho-mentesítése,
- az önkéntes nyugdíj-előtakarékosság eszközeit támogató adójóváírás összegének karbantartása.
Könnyű, de közepes kockázatú intézkedések lehetnek:
- a járulékplafon visszavezetése,
- a degresszió (fokozatos csökkenés) újraszabályozása,
- a nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek fokozatos szigorítása (a jogosító idő követelményének 43 évre emelése).
Könnyű, de fokozottan kockázatos intézkedések lehetnek:
- a 13. havi nyugdíj összegének korlátozása vagy egységesítése,
- a nyugdíjplafon bevezetése.
Közepesen nehéz és közepesen kockázatos intézkedések lehetnek:
- a nyugdíjba vonulási feltételek rugalmasabbá tétele (korhatár előtti nyugdíjazás korszerű rendszerének megteremtése),
- a nyugdíjemelési eljárás átalakítása, ezzel együtt a nyugdíjmegállapítás valorizációs eljárásból (átértékelés) eredő méltánytalanságainak elhárítása,
- a gyermekvállalás jelentőségének fokozott elismerése (például a munkavállaló szülő által szerzett nyugdíjjogosultságok megoszthatósága az otthon maradó szülővel a gyermeknevelés tartama alatt).
Közepesen nehéz, de kockázatos intézkedések lehetnek:
- a nyugdíjak felbruttósítása,
- a foglalkoztatói nyugdíjpillér általános bevezetése (a kockázatot az jelenti, hogy összekeverhető a foglalkoztatói pillér a kormányzat által kihalásra ítélt magánnyugdíjpénztári rendszerrel).
Nehéz és kifejezetten kockázatos intézkedések lehetnek:
- a nyugdíjvárományok méltánytalanságainak enyhítése,
- a nyugdíjrendszerbe építendő automatikus kiegyenlítő mechanizmusok tervezése (mert ez az állami beavatkozás lehetőségeinek szűkítését jelenti),
- az egyéni nyugdíjszámlák bevezetése és
- bármely paradigmatikus változtatás (például az állampolgári alapnyugdíj és a foglalkoztatói nyugdíjpillér együttesére épülő hibrid rendszer vagy a magyar nyugdíjpont-rendszer) bevezetése.
