Mi lesz ebből?
Az, hogy Bulgária egy 10,2 eurós, „számunkra még jelenleg nem nagyon érthető felárat vetett ki az orosz tranzit földgázra a múlt héten, gyakorlatilag egy 30 százalékos emelést jelent, hogyha bevezetik és életbe léptetik. Ezt próbáljuk még most is értelmezni” – mondta a 444 beszámolója szerint Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója a Budapest Economic Fórumon kedd délelőtt tartott előadásában.
Kérdés amúgy, hogy honnan értesült az emelés mértékéről, mert a Portfolio.hu néhány nappal ezelőtti elemzése szerint ez nem 30, hanem csak 20% lenne a tőzsdei árhoz számítva. Mivel azonban az előnytelen magyar-orosz gázszerződés miatt mi ennél drágábbban vesszük a gázt, a mi esetünkben ez az arány még kisebb.
Ráadásul arról korábban már írtunk, még az orosz importgáz jelenlegi áránál is ötször többet fizet az, aki az „átlag”-ként meghatározott, meglehetősen alacsonyan meghatározott limit felett fogyaszt gázt. Ugyanis az orosz–ukrán háború kitörésekor kilőtt gázárak
már rég visszacsökkentek a korábbi szintre,
és nálunk csak azért kell a rekordárat fizetni ezért az energihordozóért, mert az Orbán-kormány így szed a magyaroktól extraprofitot. Így tudják csak finanszírozni a katasztrofális kormányzásuk következményeit, miközben azt állítják, hogy ezzel csak a „rezsicsökkentést védik”.
Tehát bőven lenne lehetőség benyelni a tranzitdíj okozta árnövekedést,
hiszen már egyébként is régóta olcsóbban kellene adniuk a lakosságnak a gázt.
A Mol vezetője arról is beszélt, hogy szerinte az utóbbi időben rengeteg rossz gazdaságpolitikai döntés született Európában uniós szinten is, az országok szintjén is.
„Az első, amit mindenképpen ki kell emelnünk, az a szankció. Engem ilyenkor mindig ér az a vád, hogy úristen, a Hernádi oroszbarát, meg az oroszok mellett elkezd beszélni, de eszem ágában nincsen”
– mondta. Értetlenkedett viszont azon, hogy
„mégis miért van az, hogy ilyen mértékben a morális szempontok megelőzték az üzleti racionalitás kérdését”.
Hernádi Zsoltot egyébként Horvátországban jogerősen elítélték korrupcióért, így nem csoda, ha kevésbé érdeklik a morális szempontok.
Szerinte Európa a távol-keleti országok által beszerzett és finomított orosz olajat vásárolják meg a versenyképességet sokkal inkább rontó és a szállítmányozások miatt sokkal nagyobb zöld lábnyomot okozó módon.
Hernádi kárhoztatta a globális minimumadót is – amit „enyhe fenyegetettség után Magyarország is megszavazott” –, mondván: azt januártól Európa bevezeti, de az Egyesült Államok és Kína nem. Az európai zöldítési politikát szintén kritizálta az amerikaival szembeállítva, és beszélt arról is: nincs olyan energiahordozó, amelyből kevesebbet fogyasztanánk, mint valaha; semmilyen energiahordózót nem sikerült még kiváltanunk egy újonnan behozottal, azokkal csak a megnövekedett igényeket lehetett kielégíteni.
Az európai országok különadóztatási politikáját is kritizálta, mondván: a MOL tavaly és idén „körülbelül 3,4 milliárd dollár extra elvonást” fog befizetni a költségvetésbe.
Azt már nem tette hozzá, hogy a Mol tavaly még így is megduplázta a jövedelmét.
