Itt vannak az új intézkedések.
„A kormány elkötelezett a családok védelme mellett, ezért ösztönözni és segíteni kívánja a lakossági szereplőket abban, hogy megtakarításaik a szankciós infláció közepette is megőrizhessék értéküket.
A kormány ennek érdekében négy elemből álló intézkedéscsomag bevezetéséről döntött, amelynek köszönhetően csökken az állam kamatkiadása, javul hazánk önfinanszírozási képessége, nő az állampapírok iránti kereslet, miközben a lakosság megtakarításai is megőrzik reálértéküket”
– magyarázta szerdai közleményében a Nagy Márton vezette Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).
Azt írták: a négy intézkedésből kettő
a lakossági szereplők megtakarításait tereli az állampapírok felé,
kettő az intézményi szereplők (bankok és befektetési alapok) körében növeli az állampapír-keresletet.
A GFM emlékeztetett: a lakossági szereplőket érintően a kormányzat azt a döntést hozta, hogy a bankoknak tájékoztatniuk kell ügyfeleiket a lakossági állampapírokra vonatkozó befektetési lehetőségekről, bemutatva, hogy egyéves időszakra számítva az ügyfelek mekkora többlet kamatbevételt érhettek volna el, ha
a megtakarításaikat folyószámla helyett különböző állampapírokban tartják.
A tájékoztatást a bankok október 1-jén megkezdték – ismertették.
Közölték: a háztartásokat érintő lépések másik eleme, hogy a kormány az adómentes lakossági állampapírok „még attraktívabbá tétele érdekében” 2023. július elsejétől azokra a pénzügyi eszközökre, amelyekre kamatadó fizetési kötelezettség vonatkozik, a kamatadón felül 13 százalékos szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettséget írt elő.
Az intézményi szereplőknél a kormány lehetőséget biztosít a bankok számára, hogy csökkentsék az extraprofitadó-fizetési kötelezettségüket, ha növelik a hosszú lejáratú államkötvényeiket – tették hozzá.
Végül a befektetési alapoknál a kormány elvárja, hogy az értékpapíralapoknál tartott eszköz arányában érje el az értékpapír részaránya a 60 százalékot, az eszközök legfeljebb 5 százalékát fektessék forintban denominált, állampapírtól eltérő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba, valamint az értékpapír és ingatlanalapoknál a likvid eszközökön belül a Diszkont Kincstárjegy (DKJ) részaránya érje el a 20 százalékot – magyarázták.
A GFM arról is beszámolt, hogy az intézményi befektetők által kezelt állampapír-állomány jelentősen nőtt: a befektetési alapok kezében lévő állampapír-állomány 2023 augusztusára, alig három hónap alatt 40 százalékkal bővült, így
1800 milliárd forint közelébe emelkedett.
Úgy vélik, a terelőlépéseknek köszönhetően egyúttal Magyarország önfinanszírozási képessége is erősödött: május vége óta a külföldiek közel 84 milliárd forinttal csökkentették a magyar állampapírjaikat, így a külföldiek kezében lévő állampapírok 30 százalék feletti aránya augusztusra, hacsak kismértékben, de 29,6 százalékra csökkent.
A GFM úgy ítéli meg, hogy a diszkont kincstárjegyekkel (DKJ) kapcsolatban látványosan növekedett a kereslet és csökkentek a hozamok: az elmúlt időszakban jelentős kereslet alakult ki az állampapír-aukciókon, amelynek köszönhetően a diszkont kincstárjegyek piacán az idei kumulált többletkibocsátás meghaladta a 280 milliárd forintot, miközben a hosszú állampapírok piacán szintén a kimagasló második negyedéves kereslet miatt az idei többletkibocsátás már meghaladja a 640 milliárd forintot.
Hozzáfűzték: emellett látványosan csökkentek a hozamok is, az érdemi kereslet hatására a 3 hónapos DKJ hozama 433 bázisponttal 9,29 százalékra csökkent, miközben a többi rövid és hosszú lejáratú állampapírok elsődleges kibocsátásánál is markáns hozamcsökkenés volt megfigyelhető.
„A kormány ezen négy intézkedése rendkívül hatékonynak bizonyult, a kormány várakozásainak megfelelően mind a lakosság, mind az intézményi szereplők jelentősen növelték állampapír-állományukat, összességében pedig a lakosság pénzügyi tudatossága és az ország önfinanszírozási képessége is javult”
– tudatták.
Eddig példa nélküli módon a családok kezében már nagyobb összegben vannak állampapírok, mint bankbetétek: a terelőlépések mintegy 1200 milliárd forintnyi közvetett és közvetlen lakossági állampapír keresletet generáltak az elmúlt hónapokban, miközben a lakosság bankbetétállománya 400 milliárd forinttal csökkent. Így augusztus végére a háztartások 11 942 milliárd forintnyi állampapír és 11 723 milliárd forintnyi bankbetét állománnyal rendelkeztek – tájékoztatott a GFM.
(MTI)
