Figyelmeztetett, ha ezt a helyzetet nem kezelik, Magyarország „bedugul”.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Századvég Konjunktúra Zrt. harmadik Vidék Konferenciáján beszélt hazánk logisztikai helyzetéről. A miniszter az economx.hu beszámolója szerint „butaságnak” nevezte, hogy külföldi szállítmányozási cégek hordják egyik helyről a másikra a magyar árut, miközben kétmillió négyzetméter raktárterület van Magyarországon.
Kiemelte: a logisztika és a szállítás fontos szerepet kap a vidékfejlesztésben, hiszen – jelezte – a gazdaság gyökeresen meg fog változni, elmondása szerint „gyorsulás” következik be a beruházásoknál, a nyitottságban, ebben feladata van a Gazdaságfejlesztési Minisztériumnak (GFM) is.
A miniszter azt mondta: a 2030-as gazdasági célokhoz, a „felzárkózáshoz” elengedhetetlen, hogy másfélszer több energiát termeljünk, ötszázezer új munkaerőt találjunk, valamint hogy fejlesszük a határátkelőket és a szállítmányozást.
„Hazánkban ugyanis kialakul egy »elektromosautó-ökoszisztéma«,
amibe beletartozik akkumulátorgyártás, Paks2, és a napelemgyártás is, amiket aztán exportálni fogunk nyugatra, az EU felé. Az exportban robbanásszerű növekedés várható”
– fejtegette Nagy Márton, felhívva rá a figyelmet, hogy
akkumulátoripari nagyhatalmmá szeretnék alakítani Magyarországot.
Elmondta: a tervek szerint 2030-ra a GDP-arányos export elérheti a 100 százalékot, ezen belül a feldolgozóipar a 30 százalékot, illetve addigra a magyar logisztikának kell kiszolgálni a bővülést, a GDP-n belül 10 százalékos szinttel. Ellenpéldaként Írországot említette, ahol szoftvereket fejlesztenek, ahhoz nem kell logisztika, viszont – magyarázta – „az akkumulátoroknak súlya van, azt el kell szállítani”.
A miniszter úgy látja, újra fel kell fedezni a Dunát, de vonaton, közúton, repülőtereken is szállítani kell. A közúti forgalomról elmondta, a bővülés mögött nem a magyar gazdaság, hanem az áthaladó tranzitforgalom van.
„Az M1 gyakorlatilag egysávos lett, ez egy kihívás Magyarország számára”
– mondta, majd hozzátette, a tervek szerint bővítenék az M1-es autópályát.
A másik problémaként a miniszter Röszkét jelölte meg, ahol jelenleg három órát kell várni a belépésnél. Nagy Márton úgy gondolja, a szerbiai belépési pont olyan „mint egy homokóra„. Úgy fogalmazott: ha ezt a helyzetet nem kezeljük,
„Magyarország bedugul,
és és akkor nem lehet elszállítani egyetlen akkumulátort, Mercedest, vagy BMW-t sem, és akkor a beruházások sem jönnek, mert megnő a költség, és a szállítási idő”.
A miniszter arra figyelmeztetett, hogy nem lesz szüksége senkinek a magyar ipari kapacitásra, ha az itt gyártott dolgokat nem tudják eljuttatni Németország felé. Mint jelezte, ez a helyzet akkor sem oldódik meg, ha Románia csatlakozik a schengeni övezethez, hiszen Szerbia esetében ez a lehetőség nem áll fent.
„A logisztika és szállítmányozás több mint 100 ezer család megélhetését biztosítja Magyarországon, a havi bruttó átlagkereset pedig 456 ezer forint volt a szektorban”
– magyarázta.
„Jól állunk a logisztikai központokkal,
még úgyis, ha nagy területet szakítanak ki a magyar termőföldből,
ezért figyelni kell, hogy ne horizontálisan terjeszkedjenek”
– vélekedett a gazdaságfejlesztési miniszter.
Szólt arról is, hogy a két évvel korábbihoz képest idén „a duplájára emelkedett a hasznosítható felület„, ugyanis tájékoztatása szerint már kétmillió négyzetméternyi raktárterület van Magyarországon.
Nagy Márton szerint rossz hír viszont, hogy a magyar szállítmányozási cégek kiszorultak a magyar utakról, így – fogalmazott –
a profit is kiszalad az országból.
Nagy Márton figyelmeztetett: a hazai fuvarozók térvesztése egyre jobban gyorsul, a külföldiek még hazánkban is kiszorítják a kevésbé versenyképes hazai cégeket. A miniszter ezt azzal magyarázta, hogy a külföldiek „észrevették a magyar fejlődést, és benyomultak”.
„Román, lengyel, bolgár, szerb, török rendszámmal jönnek be, felpakolják a magyar mezőgazdasági termékeket is, és tovább szállítják”
– árulta el, hozzátve:
„Ez butaság!”
