A moszatok lehetnek az új csodafegyver a világ műanyag krízise ellen? Vannak jelek, melyek alapján részben így lenne megoldható ez a probléma. Ma már szinte mindenhol találkozhatunk műanyaggal. Csak 2019-ben 460 millió tonnát termeltünk, aminek mindössze 9%-a lett újrahasznosítva, és 5%-a végül kiszivárgott a vizekbe és a szárazföldre. Óriási környezetkárosítás az, amivel szembe kell néznünk.
Környezetszennyezés csúcsra járatva
Ma már a csomagolóanyagok közel 50%-a egyszer használatos műanyagból készül. Ott vannak például a nejlonzacskók, melyeket átlagosan 15 percig használunk, ezzel szemben a lebomlási idejük több száz, sőt akár 1000 év is lehet! És ebből egy naptári év alatt akár 500 milliárdot is legyártunk, azaz percenként közel 1 millió nejlonzacskót használunk fel, ami egy már-már felfoghatatlan mennyiség.
A lakossági mellett a vállalati szektorban is egyre jobban előtérbe kerülnek a környezetkímélő megoldások. Olyanok, mint az EnergyHub esettanulmányaiban látható energiaigény csökkentését célzó céges beruházások. Mivel a csomagolóanyagok érintik a vállalatokat éppúgy, mint a végfelhasználókat, így mindenképp fontos, hogy mindkét terület éljen azokkal az új lehetőségekkel, amit teremtenek számukra a megjelenő új technológiák.
Műanyagból az elmúlt 10 évben több termék készült, mint az azt megelőző 100 év alatt! És ez a termelési folyamat egyre gyorsul. A hátramaradt hulladék pedig csak halmozódik a szárazföldön és a vizekben. 2019-re a folyókban már 109 millió tonna volt, míg az óceánokba ebből 1,7 millió tonna áramlott. Az előrejelzések szerint 2060-ra akár meg is ötszöröződhet ez a mennyiség. Épp ezért minél előbb tennünk kell a folyamat ellen!
A műanyag krízis új szintje: a mikroműanyag
Évről évre nehezebb dolgunk lesz, mivel ezek a hulladékok folyamatosan apróbb darabokra bomlanak, így keletkezik belőlük a mikroműanyag. Ez a megnevezés az 5 mm-nél kisebb darabokat jelenti.
Ezzel az a legnagyobb baj, hogy könnyen bejuthat az élőlények, így az emberek szervezetébe is. Jelenlegi számítások szerint közel 18 kg jut be az emberi szervezetbe belőle az életünk során.
Problémaforrást jelent azért is, mert a műanyag az életciklusa során az üvegházhatású gázok 3,4%-át bocsátja ki globálisan. A felmelegedést nemcsak ezzel generálja, hanem azzal is, hogy a sarkvidékeken (ahol már szintén találtak mikroműanyagot) csökkenti az hófelszín fényvisszaverő képességét.
A moszatok jelenthetik a megoldást?
Sürgősen találnunk kell egy megfelelő alternatívát!
Az egyik ilyen a tengeri hínár lehet. A benne található poliszacharidból fóliák és védőbevonatok készíthetőek. Az alginsav és a karragén megtalálható a moszatokban, melyeket egyszerű és olcsó előállítani műtrágya és édesvíz nélkül. Naponta akár 3 métert is nőhet, és szinte minden tengerparton termeszthető. Ráadásul megköti a szén-dioxidot is. Tökéletes csomagolóanyagok készíthetőek belőlük.
Ezek az akár fogyasztásra is alkalmas csomagolóanyagok nagy lehetőséget jelentenek, mellyel érdemes foglalkoznunk!
