Azonnali változtatásokat sürgetnek a szakértők.
Aggasztó a helyzete a hazai önkéntes nyugdíjpénztáraknak: a tagok egyre idősebbek, a fiatalok nem tervezik a belépést, az adókedvezmények elinflálódtak – többek között ezekről a kihívásokról volt szó a minap az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) konferenciáján.
Kovács Zsolt, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa szerint több embert kellene behúzni a pénztári szektorba.
Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója megjegyezte, hogy 2030-2032 körül várhatóan feszültebb lesz a nyugdíjpénztári rendszer. Mint mondta, a magas inflációval egyelőre nem veszi fel a versenyt a hozam, reálértéken alacsonyabb a pénztárak vagyona, mint 2021-ben volt.
Emellett 2032-re várhatóan a tagok negyede 60 év fölötti lesz.
Az intézmények nem tudják megszólítani a fiatalokat: a pályakezdők, a 16-29 év közöttiek részaránya nem éri el a 7 százalékot – hangzott el a konferencián.
Továbbá a tagdíjat fizetők aránya csak 52-53 százalék körüli, ráadásul az első félévben a kifizetések mértéke meghaladta a tagdíjbevételeket – árulta el Szeniczey.
Nagy Csaba, az ÖPOSZ elnöke úgy látja, jobban kellene ösztönözni a munkáltatókat a pénztári befizetésekre – 2019 óta ugyanis a munkáltatói befizetések bérként adóznak, így
csökkent a hozzájárulás a tagok öngondoskodásához.
Az ÖPOSZ szeretné elérni, hogy a munkáltatók befizetéseit kedvezményekkel ösztönöznék, ám nem zárkóznak el a kötelező munkáltatói befizetés gondolatától sem. Hozzátették, hogy a munkavállalók által elérhető adókedvezmények összege nem változott 9 éve: legfeljebb 150 ezer forintra rúghat egy évben.
Javaslatuk szerint
évente a minimálbér emelkedéséhez igazítva kellene növelni az összeget,
vagy nagyobb adókedvezményt kellene kínálni a gyermeket vállaló befizetőknek.
(bank360.hu nyomán)
(Kiemelt képünk illusztráció)
