Ha kavicsbányád van, és rontod az Orbán-maffia bizniszét, ez vár rád.
Egy kavicsbánya bezárt, egy pedig láthatóan épp hogy csak vegetál Győr környékén. Mindennek oka, hogy egy 20 tonnás súlykorlátozó táblát helyezett ki – még tavaly – a közútkezelő az 1401-es útra Győrzámoly és Győrújfalu közé – hívta fel a figyelmet az Átlátszó.
Ezért pedig kerülőre és plusz kiadásokra kényszerítették a környéken működő bányászati cégeket, amelyek forgalma ennek következtében bezuhant. Ám különös módon ezzel párhuzamosan beindult egy új, szintén a környéken megnyílt bánya, amelyben Orbán Viktor unokaöccse, Orbán Dávid is érdekelt, és amelyet – meglepő módon – nem érint a korlátozás.
A lap az üggyel kapcsolatban videóriportot készített, amelyben Hadházy Ákos független parlamenti képviselő elmondta: az összefüggés egyértelmű.
Az 1401-es út Győrt és Mosonmagyaróvárt köti össze. Ennek egyik szakaszára, Győrzámoly és Győrújfalu közé helyezte ki az állami közútkezelő tavaly a 20 tonnás súlykorlátozást jelző táblát.
Ez azt jelenti, hogy a 20 tonnánál nehezebb járművek 2022 novembere óta
nem hajthatnak itt át.
Kivételt kizárólag az autóbuszok és mezőgazdasági járművek képeznek, illetve azon cégek, amelyek a szakaszon telephellyel és behajtási engedéllyel rendelkeznek.
A közútkezelő szerint erre a „kistelepüléseken élő lakosság életminőségének javítása, és a közelmúltban felújított útburkolat állagának megóvása érdekében” volt szükség.
A forgalomszámlálási adatok alapján a Győrújfalu és Győr közötti szakaszon naponta átlagosan 11 700 jármű haladt át, ebből több mint 650 kamion volt. A kitiltott járművek azóta az 1403-as jelű út (Kimlén át) – 1-es főút – M1-es autópálya elkerülőt használhatják.
Ugyan ez a magyarázat még elfogadhatónak is tűnhet, ám – írták – alaposabban megnézve a helyzetet már felmerülnek kérdések az ügyben. Ezeket egy helyi lakos tette fel Hadházy Ákosnak.
Mint kiderült, a forgalom nem lett kisebb az útszakaszon, viszont annál inkább megélénkült az egyik közeli kavicsbánya területén. A Darnózseliben található Lajta-Kavics Bányászati Kft. eddig szépen prosperált is, ugyanis éves szinten 300-400 milliós forgalmat bonyolított le.
Jelezték: idén viszont ez a szám könnyen lehet, hogy már jóval alacsonyabb lesz, ugyanis mióta bevezették az útszakaszon a súlykorlátozást,
a darnózseli bányában szinte megállt az élet.
A bányában korábban naponta legalább 50 teherautó fordult meg, a céget pedig a legnagyobb beszállítók között tartották számon. Ez viszont mára a múlté. Ennek oka pedig az, hogy a súlykorlátozás miatt a kamionok nem tudják megközelíteni a Frissbeton/Strabag Győrújfaluban található keverőtelepét – vagy csak hatalmas kerülővel.
A lap információi szerint
a cég kért, de nem kapott engedélyt az útszakasz használatára, ahogy más kavicsbányák sem.
Hasonló állapotokat tapasztaltak – szintén a közelben működő – két másik győrzámolyi kavicsbányánál is. Érdeklődtek az okokról, de azt a választ kapták, hogy a tábla jelenleg a számukra fontos kereszteződés után van, így ki tudnak hajtani az útra. Vagyis ők még éppen tudnak dolgozni.
A másik bánya viszont már bezárt.
Hartl Zoltán, a bányát működtető cég vezetője a Magyar Narancsnak elmondta: hiába kértek, nem kaptak behajtási engedélyt, a hatvan kilométeres kerülő pedig olyan plusz anyagi terheket jelentett, hogy nem érte meg tovább nyitva tartani a bányát.
A korlátozás ugyanakkor nem érinti a Murobán Kft. mindössze másfél éve működő bányáját Vámosszabadiban. A cégről azt beszélik, hogy ők vették át a súlykorlátozással kiherélt darnózseli bánya helyét, és helyi szinten a fő beszállítói lettek a legnagyobb betongyártó cégnek, a Frissbetonnak. Mivel a lap kérdéseire a cég nem válaszolt, a helyszínen kísérték végig az egyik kamionjuk útját, hogy megtudják, hová viszik a sódert.
A cégbeszámolóból kiderült, hogy a győri Murobán Kft. kifejezetten „jól időzített”. Ugyan a cég már 2017 óta létezik, csak tavaly év elején nyitottak fióktelepet Vámosszabadiban, a 0112/3. helyrajzi számon, ami maga a kavicsbánya. Ehhez ugyan át kellett minősíteni a mezőgazdasági területet, de Vámosszabadi képviselő-testülete ellenszavazat és tartózkodás nélkül megszavazta azt.
Az új bánya pedig hamar beindult: bevételeik
egy év alatt 46 millióról 212 millióra nőttek.
Egyesek szerint a bánya sikerének a titka, hogy Orbán Viktor miniszterelnök unokaöccse, Orbán Dávid pont a bányanyitás előtt, 2021 végén lett társtulajdonos a cégben dr. Mürkl Máté győri ügyvéd mellett.
A közös biznisz úgy meglódult, hogy Orbán és Mürkl egy újabb céget is alapítottak közösen idén júliusban: a DG Kőbánya Projekt Kft.-t Gántban. Orbán Dávid emellett még egy cégben tulajdonos, a RODÁVI Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaságban, amely viszont végelszámolás alatt áll, és két éve bevétele sincs – írták.
Mint írták, Orbán Dávidról a 444.hu írt először tavaly januárban, amikor ügyvezetője lett az Orbán-család legnagyobb bányászati cégének, a gánti Dolomit Kőbányászati Kft.-nek. A cégadatbázis szerint azt a vállalkozást hárman vezetik: Orbán Győző Bálint, vagyis Orbán Viktor miniszterelnök apja, Orbán Győző, a kormányfő öccse, és az 1987-es születésű Orbán Dávid.
Róla a 444 azt írta, hogy ifj. Orbán Győző fiáról van szó, tehát Orbán Viktor miniszterelnök unokaöccse. Korábbi székesfehérvári lakcíme is megegyezik Orbán Győző volt lakcímével. A Dolomit Kft.-nek egyébként tavaly 5,8 milliárdos forgalom mellett
2 milliárdos
adózott eredményt ért el.
