Magyar földön gyártott német Hiúzok lopakodnak majd ki – mondta.
„A németek vagy egyéb nagy nációk megengedhetik maguknak, hogy alaposak, megfontoltak, lassúak, akár évtizedeket is elvesztegető országok legyenek. Egy tízmilliós ország, mint Magyarország ezt a luxust nem engedheti meg magának. Csak a nagyok lehetnek lassúak. A kisebbeknek gyorsnak kell lenni. Sőt, nem is gyorsnak, hanem fürgének kell lennie, és előrelátónak”
– mondta a miniszterelnök pénteken Zalaegerszegen a Rheinmetall Hungary gyár ünnepélyes átadásán.
Orbán Viktor közölte: Magyarország, Közép-Európa és Németország „szétválaszthatatlanul össze van tapasztva”, és „a versenyképesség megőrzésében a legtermészetesebb szövetségesek vagyunk és leszünk a jövőben is”.
Elmondta: a harci járműveket gyártó üzem mellett tesztpálya és kísérleti csarnok is van, vagyis – tette hozzá – a gyártás és a kutatás-fejlesztés egy helyen valósul meg.
„Ahogy a nagykönyvben meg van írva: made in Hungary a szó minden értelmében”
– fogalmazott, jelezve: német technológia nélkül ez a „made in Hungary sem lenne olyan, amilyen”.
Bár sokan, akik nem foglalkoznak hadiiparral, azt gondolhatják, hogy mivel háború van, a gyáralapítással az események után futnak, azonban ez nem így történt – vélte Orbán.
Felidézte: még 2017-ben hozták meg az első döntéseket, a várpalotai gyárról pedig 2020-ban, jó két évvel az orosz-ukrán háború előtt döntöttek.
„Minden, amit önök itt látnak, az hamarabb történt,
mint ahogy a többiek rájöttek arra, hogy erre szükség lesz”
– mondta, hozzátéve, „csak a nagy országok lehetnek lassúak, a kisebbeknek fürgének és előrelátónak kell lenniük”.
Úgy értékelt: a zalaegerszegi gyár átadása ezért „egy német-magyar közös bölcsességnek és előrelátásnak, az európai és a világpolitikai helyzet közös értékelésének az eredménye”. Egyben köszönetet mondott Armin Pappergernek, a Rheinmetall elnökének, amiért gondolataival is segítette a kormány döntéseit.
Kitért rá: a gyár kapuján
„magyar földön gyártott német Hiúzok lopakodnak majd ki”,
és a gyárat magyar munkások és magyar mérnökök fogják működtetni.
„Ezt akkor is észben kell tartani, amikor az
»agyonkritizált magyar oktatási rendszerre gondolunk«,
hiszen azok a mérnökök, munkások, akik világ legmodernebb technológiájával dolgoznak majd, mind magyar iskolákban szerezték meg a tudásuk alapjait”
– magyarázta a miniszterelnök.
„A békéhez erő kell!”
– hangoztatta, majd azt is mondta: a kormány nem adta fel annak tervét, hogy önálló védelmi ipart építsen ki.
Ugyanakkor a kormányfő „sületlenségnek” nevezte azt az álláspontot, hogy a békéhez nem erő, hanem erőtlenség kell. Közölte azt is: a békéhez lelki, gazdasági és katonai erő kell.
Kifejtette: lelki erő azért kell, hogy Magyarország ellenálljon a háborúpártiak nyomásának, „amivel be akarják az országot préselni a háborúba”.
„Magyarországnak a béke az egyetlen vállalható erkölcsi és politikai álláspont”
– fogalmazott.
Orbán Viktor azt mondta: gazdasági erőre azért van szükség, hogy az ország túl tudjon lendülni azokon a bajokon, amelyeket „az orosz-ukrán háború és az amiatt kivetett szankciók okoztak”, és amelyek „falnak viszik az európai gazdaságot”.
Elmondása szerint katonai erőre azért van szükség, „hogy mindenki lássa, háborús időkben is megőrzik az ország biztonságát,
ezért »háborúskodás helyett hasznosabb jóban lenni velünk«”.
Közölte azt is: lassan négy éve „válságüzemmódban” dolgozik a kormány, de „nagy terveit mégsem adta fel”.
„Nem adtuk fel, hogy önálló magyar védelmi ipart építsünk és nem tettünk le arról sem, hogy a magyar innováció és technológia
a világ élvonalába kerüljön”
– vélekedett Orbán, aki szerint a háború megerősítette eltökéltségüket, hogy a magyar haderőt meg kell újítani (!).
Ismertette: Magyarországon idén a védelmi kiadások szintje eléri a nemzeti össztermék két százalékát, és reményeik szerint ezt a szintet jövőre is tartani fogják.
Jelezte: ez nemcsak Magyarország védelme szempontjából fontos, hanem kötelesség is,
mert az ország tagja a NATO-nak.
Orbán szerint „a magyaroknak katonáskodni sem most kell megtanulnia”, a magyar hadi erények régi időkre nyúlnak vissza, „ezt a német barátaink is jól tudják” – fogalmazott.
„Nem a homokra építünk, amikor újra erős magyar hadsereget akarunk létrehozni”
– nyomatékosította.
Kiemelve a térségben történt beruházásokat azt mondta: Zalaegerszeg olyan hely lett, ahonnan jól lehet látni a jövőt, legalábbis ami a járműipart, a haditechnikát és az elektronikát illeti.
Kitért arra a megállapodásra, amelynek része az izraeli UVision cég is; vegyesvállalatot hoznak létre Magyarországon harci drónok gyártására.
„Ha én azt hallanám egy országról, hogy németekkel és izraeliekkel közösen gyárt és fejleszt haditechnikát,
kétszer is meggondolnám, hogy újat húzzak-e vele és ez jó hír minden magyar számára”
– vélekedett.
Beszámolt arról is, hogy Várpalotán jövőre működni kezd Európa egyik legmodernebb lőszergyára szintén Rheinmetall-lal közösen működtetve. Hozzátette: egy éve adták át az Airbus gyulai gyárát, ahol a legmodernebb harci helikopterekhez gyártanak alkatrészeket.
Nem elégszenek meg azzal, hogy külföldi partnereket hívnak az országba – mondta.
Közölte: Csehországban magyar kézbe vették a harcászati és kiképző repülőgépeket gyártó Aero Vodochody céget is, így már van magyar tulajdonú repülőgépgyár is.
A miniszterelnök végül megköszönte Zalaegerszegnek, hogy otthont adott a beruházásnak, és azt kívánta, hogy „ezek a gyárak álljanak és termeljenek hosszú ideig, bizonyítékául annak, hogy mi magyarok nagy dolgokra voltunk, vagyunk és leszünk hivatottak”.
Videó:
(Orbán Viktor/Facebook / MTI nyomán)
