Erre kell számítani.
Egyre mélyül a kiskereskedelmi üzletek válsága Magyarországon, ugyanis a magas infláció visszaveti a keresletet, így pedig egyre kevesebb üzlet tud talpon maradni. A pénzcentrum.hu beszámolójában arra hívta fel a figyelmet, hogy különösen nagy gondban lehetnek a szaküzletek, hiszen amíg élelmiszerre mindig lesz kereslet, addig például egy lámpabolt, vagy egy cipőszaküzlet folyamatos veszteséget termelhet.
Jelezték, nem új jelenség Magyarországon a boltok számának csökkenése, ugyanakkor az új kihívások következtében ez 2023-ban tovább gyorsulhat és
rengeteg üzletet elérhet az újabb bezárási hullám.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2023 májusában a kiskereskedelem forgalmának volumene naptárhatástól megtisztítva 12,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest, ez pedig – hangsúlyozták – olyan mértékű visszaesés, mint amit 2020 áprilisában tapasztalhattak az üzletek – a koronavírus-járvány idején.
Súlyos visszaesés jelentkezik a boltok számában is, különösen az olyan üzleteknél, amelyek nem élelmiszerjellegű termékeket árusítanak. Míg a kiskereskedelmi üzletek száma összességében 2021-ről 2022-re 4,1 százalékkal csökkent, addig egyes szakboltok száma sokkal jelentősebb mértékben esett vissza.
Az audio-, és videoberendezések szaküzleteiből 10,5, a számítógép-, periféria-, és szoftverszaküzletekből 8,1, a könyvszaküzletekből pedig 7,2 százalékkal kevesebbet számlált a KSH az év végén. A textil-, ruházati és lábbeli termékek szaküzleteiből 6 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A textilszakboltok 6,5, a ruházati üzletek 6,1, a lábbeli- és bőráruboltok száma 5,1 százalékkal csökkent – ismertették.
A cipőboltok csökkenését idén az is jelentősen befolyásolhatja, hogy kivonul Magyarországról a Salamander cipőáruház. A cég úgy döntött, végleg bezárja magyarországi üzleteit, már megkezdték a termékeik végkiárusítását is. Így hamarosan megszűnik 19 üzlet, amelyből 13 a fővárosban működött. A válság nemzetközi szinten is érezteti hatását: a G7 elemzése szerint a rendszerváltás óta jelen lévő német tulajdonú cég az elmúlt öt év mindegyikében veszteségesen működött, viszont a kivonulás hátterében a német anyacég, az Ara Group pénzügyi problémái állhatnak.
Az elmúlt évtizedben egy év sem volt, amikor az üzletek száma növekedett, vagy legalább stagnált volna Magyarországon.
Ábra: pénzcentrum.hu
Vámos György az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a boltok számának csökkenéséről elmondta: ez korántsem új jelenség, hanem régóta tartó folyamat, mivel a magyar kiskereskedelem rendszere hagyományosan sokkal „elaprózottabb”, mint általánosságban Európában. Válság idején viszont még drasztikusabb a boltok számának csökkenése.
„Magyarországon jellemzően több bolt jut százezer lakosra, mint Európában. Ez az elaprózottság viszont azt is jelenti, hogy kevesebb vásárló jut egy üzletre. A kevés vásárlóval rendelkező, kisebb boltok pedig nem állnak olyan könnyen ellen a válságoknak, így
borítékolható a boltszámok nagyobb csökkenése”
– mutatott rá a szakértő.
„Mindenhol visszaesést látunk, ez pedig azt is jelenti, hogy a vásárlók átrendezik a vásárlási szokásaikat. Az első helyen pedig az élelmiszer és a rezsi áll a háztartások kiadásainak fontossági listáján, nem pedig a ruházat. Az ilyen jellegű kiadások hátrébb sorolódnak, aminek a kisebb boltok szenvedik el a hatását”
– mondta Vámos György.
