Közölték, teljesen átalakulhat a magyarországi birtokstruktúra.
Az agrártárca számára továbbra is fontos célkitűzés az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítása, amivel a magyar birtokpolitika több mint harmincéves adósságát kívánja orvosolni. Ezzel tovább erősödhet a tulajdonosi szemlélet, általa a föld minősége, termőképessége is javíthatóvá válik, ami révén a magyar mezőgazdaság is versenyképesebbé válhat – közölte az Agrárminisztérium (AM) pénteken.
A tárca közleménye szerint a magyar mezőgazdasági terület csaknem fele osztatlan közös tulajdonban van, amely
több mint 2 millió hektárt jelent.
A tulajdonostársaknak e tulajdoni formából való szabadulási szándékát jól tükrözi, hogy a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetését célzó projekt keretében nagyságrendileg 250 ezer osztatlan közös tulajdon megszüntetése iránti kérelmet nyújtottak be a földhivatalokhoz, amelyek 53 500 földrészletet érintettek. Mára az eljárások 90 százaléka befejeződött, és a folyamatban lévők is hamarosan lezárulnak – ismertette Nagy István agrárminiszter tárcája.
„Örömmel jelentjük be, hogy a befejezett eljárásokban mintegy 230 ezer tulajdonos kapta meg idáig az önálló ingatlanát kitűzéssel és birtokbaadással”
– fogalmazott közleményében az AM.
A tiszta, átlátható földtulajdoni struktúra kialakítása érdekében (!)
nagy jelentőséggel bír a földeken fennálló – bármilyen jogcímen keletkezett – osztatlan közös tulajdon, mint kényszerközösség megszüntetésére hivatott megosztási eljárások kezdeményezésének lehetősége 2021 óta, ami alapján eddig mintegy 2200 eljárás indult, amely 29 500 hektár területet érintett – közölték.
Az egy tulajdonostárs általi tulajdonba vételt 1355 esetben kezdeményezték, ami mintegy 5000 hektárt érint. A szabályozás célja, hogy osztatlan közös tulajdonú föld esetén (beleértve az erdőt is) a felek egyezségének megfelelően a tulajdonrészek minél nagyobb számban önálló ingatlanná alakuljanak. A fentiek mellett természetesen továbbra is megvan az a lehetősége is a tulajdonostársaknak, hogy a polgári jog szabályai szerint szüntessék meg osztatlan közös földtulajdonaikat – jelezték.
Felhívták a figyelmet arra, hogy az osztatlan közös tulajdonú földterületek sikeres „felszámolása„, a folyamat „minél zökkenőmentesebb lebonyolítása” érdekében a Nemzeti Földügyi Központ az Agrárminisztériummal együttműködve már korábban megjelentette a témára fókuszáló tájékoztató kiadványát,
az Osztatlan közös megosztási kisokost.
„A kiadvány az osztatlan közös földtulajdon fogalmától kezdve kitér e tulajdonosi forma kialakulására és felhívja a figyelmet arra, hogy a földbirtok-politikai döntések nyomán miként lehet az osztatlan közös tulajdonú földterületeket felszámolni. Rávilágít, hogy melyek e folyamat előnyei és segít tájékozódni a megosztási folyamat legapróbb részleteiről is”
– tudatták Nagy Istvánék.
Úgy vélték: az osztatlan közös tulajdonú ingatlanok rendezésével
teljesen átalakulhat, átláthatóbbá válhat a magyarországi birtokstruktúra.
A használhatóbb földterületek kialakulásával ugyanis a föld értéke is növekedhet, illetve a támogatásoknak és a hiteleknek is kedvezőbb gazdálkodási környezet jöhet létre. Mind a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetését célzó, befejezéséhez közeledő projekt,
mind a tulajdonostársak megegyezésén alapuló felszámolási forma megteremtése ebben segít – írta közleményében a minisztérium, a háttérben Mészáros Lőrinc pedig bizonyára dörzsöli már a kezét.
(MTI korrigálva)