Orbánék keményen megadóztatják a legnagyobb építőipari, vegyipari gyárakat is.
Új adókra számíthatnak az ETS-rendszer – az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszere, amelynek célja az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése – alá tartozó közepes és nagyméretű szennyező létesítmények.
Az úgynevezett széndioxidkvóta-adóval, illetve egy új tranzakciós díjtétellel a kormány fizetésre bírja a jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő gyárakat, mint a cement-, üveg-, kerámia-, műtrágya-, acélgyártókat, illetve a téglagyárakat, a cukor-és szeszgyártásban, az olajfinomításban, vegyiparban érdekelt nagy kibocsátókat, valamint néhány hőerőműt, távfűtő céget – írta a Portfolio.
Az új ipari adók a Magyar Közlönyben jelentek meg, és
már érvényesek is a hatálya alá eső gyárakra vonatkozóan.
Mint írták, az intézkedés célja egyszerre lehet az államkassza feltöltése, valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének ösztönzése is.
Azok a létesítmények, amelyek jelentős szén-dioxid, illetve károsanyag-kibocsátással rendelkeznek a működésük okán, az úgynevezett ETS-szabályok alá tartoznak, vagyis az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszere szabályozza ezen vállalatok működését, valamint ösztönzi őket a zöldebb átállásra.
A kormányzati beavatkozás a legnagyobb kibocsátókat veszi célba keményen az új adókkal. A július 17-én megjelent rendelet szerint az ETS alá tartozó, közepes és nagy szennyezőkre vonatkoznak az új adók, akik éves szinten 10 000 tonna CO2-nél magasabb kibocsátással rendelkeznek és amelyek jelentős mértékű ingyenes kiosztásban részesülnek.
Innentől kezdve a kibocsátók egy részét kétféle új befizetés terheli:
- a széndioxidkvóta-adó, amely 40 euró/tonna CO2 után
- és egy 10%-os tranzakciós illeték, amely az ingyenesen kiosztott kvóták átruházása esetén fizetendő.
Az Európai Bizottság hivatalos számai alapján 45 olyan magyarországi létesítményről, gyárról lehet tudni, akiknek 2022-ben 10 000 tonnánál magasabb volt a kibocsátásuk és jelentős ingyenes kiosztásban részesültek – ismertette Papp Bernadett, a Pact Capital vezető elemzője.
A szabályozás alól vannak kivételek is: az áramtermelőkre nem vonatkozik a rendelet, mivel ezek a cégek nem részesülhetnek ingyenes kiosztásban. Ezen túl, ha végelszámolás alatt áll egy nagy kibocsátó, akkor sem vonatkozik rá az új adó. Érdemes említést tenni a nagyvállalatok lobbitevékenységéről is, amelynek nyomán
újabb kibocsátók lehetnek kivételek.
„Az intézkedés akkor ösztönözné kibocsátásuk csökkentésére az érintett vállalatokat, ha maradnának forrásaik arra, hogy bevezessék azokat a modern technológiákat, amelyek lehetővé teszik, hogy hosszú távon csökkentsék a kibocsátásukat vagy rendelkezésre állnának érdemi állami források, pályázatok ezen beruházásokra. Az általunk megkérdezett vállalatok azonban arról számoltak be, hogy az új intézkedés fényében nem lesz lehetőségük beruházásokat végrehajtani, sőt,
néhányuknál a termelés is veszélybe kerülhet”
– hívta fel a figyelmet az elemző, hozzátéve: az új terhek miatt elképzelhető, hogy
néhány vállalat inkább csökkenti, másik országba helyezi vagy felszámolja tevékenységét.
