A manóba!
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa – a monetáris tanács az MNB legfőbb döntéshozó szerve, a szerk. – kedden arról döntött, hogy nem változtatnak az alapkamat 13 százalékos szintjén.
A sajtóhírek szerint döntésük megfelel minden „elemzői várakozásnak„,
ám az még kérdésként a „levegőben maradt”, hogy az irányadó kamatot megváltoztatják-e végül.
Matolcsyék egyébként a kamatfolyosót is tovább szűkítették: 18,50 százalékról 17,50 százalékra csökkent, vagyis száz bázisponttal csökkentették.
Ám az „alsó szélét” továbbra is 12,50 százalékon hagyták.
Az MNB azért változtatta meg az irányadó kamat, illetve az alapkamat mértéket, hogy befolyásolni tudja a jövőben az infláció mértékét, no meg persze a bitang erős magyar forint árfolyamát a nagy devizákhoz képest.
2021-ig egyébként a kamatszint meglehetősen alacsonyan volt, akkor azonban hatalmasat nőtt az infláció, amelynek következtében fokozatosan elkezdték emelni azt. Az MNB kiemelte, hogy döntésükkel szeretnék elérni, illetve fenntartani az „árstabilitást”.
Az MNB teljes sajtóközleményét alább közöljük:
„A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése
és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.
A globális gazdasági kilátásokat továbbra is kettősség jellemzi.
A fejlett országokban várhatóan lassul a kibocsátás növekedési üteme, míg a feltörekvő országok esetében a tavalyihoz hasonló növekedés várható.
A legtöbb ország munkaerőpiacát feszesség jellemzi. A meghatározó gazdaságok közül Kína éves gazdasági növekedése a várakozások alatt alakult 2023 második negyedévében.
Az európai energiaválság enyhülése a kontinens konjunktúrakilátásainak javulását vetíti előre. Ugyanakkor a folytatódó orosz-ukrán háború és az elhúzódóan magas inflációs környezet lefelé mutató növekedési kockázatokat okoz.
Globálisan folytatódott az inflációs ráták csökkenése.
A világgazdaság lassulása, az energia- és a nyersanyagárak korrekciója, illetve a nemzetközi szállítási költségek csökkenése az inflációs ráták további süllyedését vetíti előre.
A jellemzően lassan mérséklődő maginflációs mutatók azonban arra utalnak, hogy az árstabilitás újbóli elérése a korábban vártnál hosszabb folyamat lehet.
A kockázatvállalási hajlandóság a júniusi kamatdöntés óta változékonyan alakult.
A nemzetközi befektetői hangulat július első hetében átmeneti romlást mutatott, amit gyors korrekció követett.
A hazai pénzügyi piacok a nemzetközi adatok közül az amerikai munkaerőpiaci és inflációs adatokra, valamint a dollár árfolyamának alakulására a régiónál nagyobb mértékben reagáltak.
Az olajárak enyhén emelkedtek, miközben az európai gázárak csökkentek
az elmúlt hónap során.
Az orosz-ukrán háború jelentette bizonytalanság továbbra is negatívan befolyásolja a kockázatvállalási hajlandóságot.
A Federal Reserve (Fed) és az Európai Központi Bank (EKB) esetében a döntéshozói nyilatkozatok a kamatemelések folytatódását helyezték kilátásba.
Ugyanakkor a piaci várakozások szerint mindkét jegybank a kamatemelési ciklusának végéhez közeledik.
A régiós jegybankok nem változtattak a monetáris kondícióikon, azonban az elmúlt időszakban már elindult a kamatcsökkentések időzítésével kapcsolatos szakmai vita a régióban.
2023 első negyedévében 0,9 százalékkal mérséklődött a hazai GDP. Májusban tovább csökkent az ipari és az építőipari termelés, valamint a kiskereskedelmi forgalom.
A havi termelési indikátorok és a magas frekvenciás adatok alapján is folytatódhatott a hazai gazdasági teljesítmény csökkenése a második negyedévben.
A lakossági bizalmi indikátor továbbra is alacsony szinten alakul.
A munkaerőpiac változatlanul feszes, a munkanélküliségi ráta alacsony.
2023-ban az éves átlagban csökkenő reálbérek, az emelkedő vállalati költségek, valamint az óvatossá váló fogyasztói és beruházói döntések egyaránt hozzájárulnak a belső kereslet visszaeséséhez, míg a nettó export támogatja a kibocsátás bővülését.
Az év második felétől a csökkenő inflációval párhuzamosan emelkedő reálbérek hozzájárulnak a GDP-növekedés élénküléséhez. Az idei gazdasági teljesítményt a tavalyi aszályos év után korrigáló mezőgazdasági növekedés is javítja.
A hazai GDP 2023-ban 0,0–1,5 százalékkal, 2024-ben 3,5–4,5 százalékkal, míg 2025-ben 3,0–4,0 százalékkal bővül.
Júniusban folytatódott az infláció gyors csökkenése. A fogyasztói árak éves összevetésben 20,1 százalékkal emelkedtek, míg a maginfláció 20,8 százalékon alakult.
A fogyasztóiár-index 1,4 százalékponttal mérséklődött májushoz képest,
ami elsősorban az élelmiszerek és az iparcikkek lassuló árdinamikájához volt köthető.
A maginfláció lassulása a termékek széles körében jelentkezett, így a mutató 2,0 százalékponttal csökkent az előző hónaphoz képest.
A piaci szolgáltatások inflációja 2021 júliusa óta első alkalommal mérséklődött. Mind a lakossági, mind a vállalati inflációs várakozások mérséklődtek.
A következő hónapokban folytatódik a hazai infláció és maginfláció gyors ütemű csökkenése. 2023 folyamán egyre markánsabban jelentkezik a szigorú monetáris politika, a csökkenő globális nyersanyagárak, a mérséklődő hazai fogyasztás és a kormányzat piaci versenyt erősítő lépéseinek árleszorító hatása.
A dezinfláció üteme tovább gyorsul, így várhatóan az év végén már egyszámjegyű tartományban alakul az infláció, miközben a maginfláció némileg lassabb ütemben csökken.
A fogyasztóiár-index 2025 elején tér vissza a jegybanki toleranciasávba.
Éves átlagban az infláció az idei évben 16,5–18,5 százalék között, 2024-ben 3,5–5,5 százalék, míg 2025-ben 2,5–3,5 százalék között alakulhat.
A költségvetési hiány mérséklődése az idei évben tovább folytatódik.
A 2023. évi deficitre vonatkozó költségvetési előirányzat 3,9 százalék.
Az eredményszemléletű hiánycél a 2024. évi költségvetési törvény alapján 2024-ben 2,9 százalék, míg 2025-ben 1,9 százalék.
Az államadósság-ráta az előző év végi 73,3 százalékról a nominális GDP növekedése és a hiány mérséklődése következtében 2023 végére 70 százalék alá, majd az előrejelzési horizont végére 65 százalék alá csökken.
Tovább folytatódott a külső egyensúlyi folyamatok javulása.
A folyó fizetési mérleg egyenlege 2023 májusában jelentős többletet mutatott, elsősorban a külkereskedelmi egyenleg 1,3 milliárd eurós, rekordmértékű többletének következtében.
A külső egyensúly trendszerű javulása mögött a kedvezőbb energiaegyenleg és cserearányok, a belföldi kereslet alkalmazkodása és az export élénk növekedése áll.
Az idei évben a folyó fizetési mérleg hiánya a javuló külkereskedelmi egyenleggel párhuzamosan a júniusban vártnál kedvezőbben, a GDP 2 százaléka alatti szinten alakulhat.
2024-ben az elmúlt időszakban kiépült új exportkapacitások termelésbe állásával, valamint a normalizálódó világgazdasági környezettel folytatódik a külkereskedelmi egyenleg és a finanszírozási képesség javulása.
A Monetáris Tanács megítélése szerint az árstabilitás elérése érdekében
továbbra is a szigorú monetáris kondíciók fenntartása szükséges.
A Tanács a mai ülése során az alapkamatot 13 százalékon tartotta. Az alapkamat jelenlegi szintje megfelelő a fundamentális inflációs kockázatok kezelésére.
A Monetáris Tanács megítélése szerint a továbbra is kedvező kockázati környezet lehetővé teszi, hogy a jegybank a korábbi ütemben folytassa a kamatkörnyezet normalizációját.
Ezek alapján a Tanács mai ülése során július 26-i hatállyal a kötelező tartalék választható részére fizetett kamatot 100 bázisponttal, 16 százalékról 15 százalékra, valamint a kamatfolyosó felső szélét jelentő O/N fedezett hiteleszköz kamatát szintén 100 bázisponttal 17,5 százalékra csökkentette.
A Tanács az egynapos betéti gyorstenderek és devizacsere-tenderek esetében is 100 bázisponttal alacsonyabb kamatszint alkalmazását tartja indokoltnak.
A Monetáris Tanács megítélése szerint a monetáris transzmisszió erősítése előretekintve is kiemelten fontos az árstabilitás eléréséhez. Ennek érdekében a jegybank a bankközi forintlikviditás hosszabb távú lekötését célzó eszközöket a következő időszakban is alkalmazza.
A Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének fenntartása biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését.
A pénzpiaci stabilitás előretekintve is kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez.
A jelenlegi környezetben óvatos és fokozatos megközelítés indokolt.
Az MNB folyamatosan értékeli a nemzetközi pénzpiaci folyamatok hazai kockázati környezetre gyakorolt hatásait, a beérkező makrogazdasági adatokat, illetve az inflációs kilátások alakulását.
A javuló kockázati megítélés fennmaradása esetén a jegybank a korábbi ütemben folytatja az egynapos tenderek kamatkondícióinak további fokozatos közelítését az alapkamathoz.
MAGYAR NEMZETI BANK
Monetáris Tanács
Budapest, 2023. július 25.”
(Magyar Nemzeti Bank/Közlemény)
