Ha ő mondja.
Szijjártó Péter szerint az utóbbi években megnőtt Közép-Ázsia jelentősége, Magyarország pedig más szereplők előtt, sokkal korábban megkezdte a kapcsolatok kiépítését a térség országaival, ezért ebből a szempontból versenyelőnyben van.
A külgazdasági és külügyminiszter a
kirgiz kollégájával, Zseenbek Kulubajevvel tartott közös sajtótájékoztatót.
Szijjártó kiemelte, hogy Közép-Ázsia mára jelentősen felértékelődött, miután az ukrajnai háború és „az elrendelt szankciók” miatt addig jól működő tranzitútvonalak és kereskedelmi kapcsolatok szerinte gyakorlatilag ellehetetlenültek.
„Ezért a keleti világgal való kereskedésnek a fizikai útvonalai és részben a beszerzési forrásai áttevődtek Közép-Ázsia térségére.
Magyarország, mivel megfigyelőként részt vesz a Türk Államok Szervezetének munkájában,
már jelen van ebben a térségben, és ez számunkra stratégiai előnyt jelent, nem a nulláról kell kezdeni az együttműködésünket”
– magyarázta a politikus.
Hozzátette:
„sokat profitálunk ebből az együttműködésből, és érvényesítjük is a versenyelőnyünket”.
Ennek kapcsán pedig búsan visszaemlékezett a kormányt emiatt érintő korábbi kritikákra.
„Hallgathattuk, hogy minek is együttműködni a közép-ázsiai világgal, ez teljesen fölösleges.
„Aztán most, hogy új világrend van kialakulóban, mindenki számára világos, hogy azzal, hogy mi a türk világgal a kapcsolatainkat a többiek előtt elkezdtük kiépíteni,
gyakorlatilag megelőztük a korunkat,
és mi már olyan pozíciókat építettünk ki Közép-Ázsiában, amelyek egyértelműen előnyt jelentenek ebben az új időszakban Magyarország számára”
– magyarázta.
Szijjártó Péter ezt követően aláhúzta, hogy „mindez” látszik is a magyar-kirgiz kereskedelmi forgalmon, amelynek forgalma tavaly 71 százalékkal nőtt, és rekordot döntött, ráadásul idén is 3,5-szeres bővülést regisztráltak eddig.
Örült neki, hogy a korábbi gazdasági megállapodások alapján
magyar vállalatok komoly lehetőségeket kaptak
Kirgizisztán vízellátásának és öntözésének modernizálásában, illetve az élelmiszeripar területén is zajlik különböző projektek előkészítése.
Továbbá rövidesen megindulhat egy magyar cég naperőmű-építési beruházása, és a közös acélgyártás is megkezdődött Biskekben 2,5 milliárd forint értékben.
Arra is kitért, hogy új lendületet kapott az oktatási együttműködés
azzal, hogy a két rektori konferencia együttes ülést tartott, s egyre szorosabb a kapcsolat több magyar és kirgiz egyetem között.
Évi kétszáz hallgató érkezhet ösztöndíjjal a hazai felsőoktatási intézményekbe a közép-ázsiai országból, valamint a Magyar Diplomáciai Akadémia is részt vesz fiatal kirgiz diplomaták képzésében.
Szijjártó az Európai Unió és Közép-Ázsia közötti kötelékek szorosabbra fűzését szorgalmazta, ennek keretében pedig szerinte mielőbb alá kellene írni az EU-Kirgizisztán kiemelt partnerségi megállapodást, amelyet már 2019-ben sürgettek.
„Arra kérjük a brüsszelieket, hogy ezt a négy évet most már tekintsük elégnek arra a parafálástól, hogy a megállapodás végre jöjjön létre jogilag is”
– elmélkedett.
Végezetül arról beszélt, hogy Magyarország és Kirgizisztán is a „globális békepárti többség” része, mivel mindkét állam nagy árat fizetett már az ukrajnai háborúért, miközben azért semmilyen felelősség nem terheli az államokat.
„Mindketten valljuk, hogy nincsen megoldása ennek a háborúnak a hadszíntéren.
A hadszíntéren csak halottak vannak, ezért minél előbb tűzszünetet szeretnénk, s egyúttal pedig szerepet kívánunk játszani abban, hogy a kommunikációs csatornák fennmaradjanak”
– jelentette ki.
A felek a magyar-kirgiz stratégiai tanács harmadik ülésén megállapodást írtak alá
az együttműködésről a környezetvédelem területén.
Aki szeretné visszanézni a beszédet, alább megteheti:
(MTI/Szijjártó Péter/Facebook)
