Sokan búcsút inthetnek a rezsicsökkentett értéknek.
Kiszivárgott információk szerint komoly változás jön a víz- és csatornadíjak tekintetében: ősztől ugyanis a lakosságnak havi 5 köbméter férne bele a rezsicsökkentett értékbe. E mérték felett a magánszemélyeknek a piaci árral kellene számolniuk, valamint a nem lakossági fogyasztók teljes egészében a piaci árral kalkulálhatnának – derült ki a nepszava.hu csütörtöki cikkéből.
A minisztérium egyelőre nem adott érdemi választ a lap várható díjemelésekről szóló kérdéseire, de annyi biztos, hogy a kormányban külön államtitkárság dolgozik a közműszolgáltatások színvonalának emelésén. Emellett Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egy áprilisi kormányinfón közölte, hogy már készül az előterjesztés a lakossági vízdíjak egységesítéséről. Hozzátette, hogy
ez árcsökkenést és áremelkedést is produkálhat.
A vízhálózatokra mellesleg ráférne a tatarozás: a fővárosban például egyre gyakoribbak a csőtörések, sőt, az utóbbi hetekben vízkorlátozásokat jelentettek be több vidéki településen. Kurdi Viktor, a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) szerint ez várható volt.
Mint mondta, a vízdíjak 2012-es befagyasztása, majd a 2013-as rezsicsökkentés, valamint a vezetékadó miatt a szolgáltatók is pénzhiányban szenvednek. Hozzátette: bár az uniós támogatások némileg segítettek, mára ezek az összegek is kevesek lennének.
Hangsúlyozta: a vezetékekkel olyan nagy a gond, hogy bizonyos esetekben a hálózati veszteség akár 50 százalékos lehet, vagyis a víz fele el sem jut a fogyasztókhoz. A szakmai elemzések szerint körülbelül
1000-3000 milliárd forintra lenne szükség a műszaki és szolgáltatási színvonal emeléséhez.
V. Német Zsolt államtitkár ismertette a MaVíz elnökségével a kormány terveit: az Energiaügyi Minisztériumban ugyanis őt bízták meg a közműszolgáltatások színvonalának emelésével – legalábbis a tervek kidolgozásával.
A legégetőbb kérdések: az integráció és a díjemelés. Kurdi szerint az önkormányzatoknak pár éve már adott a lehetőség, hogy átadják az ellátás felelősségét az államnak. A fenntartáshoz kapcsolódóan elmondta, hogy az évi 15 milliárdos közműadó kivezetése – bár kecsegtető – nem elég az ellátásbiztonság fenntartásához.
Hangsúlyozta, hogy szakemberhiánnyal is küzdenek, ami részben az alacsony béreknek köszönhető. Meglátása szerint a fizetések felzárkóztatása, a hazai közmű rendszerek felújítása, az üzemeltetési költségek fedezetének megoldása nem halogatható tovább.