Az állásinterjú kapcsán az emberek fejében jellemzően egyfajta negatív kép él. Unott vagy épp szúrós tekintettel vizslató, szigorúan karba tett kézzel ülő HR-esek, akik azt nézik, mibe köthetnek bele. Szerencsére ez a legtöbb helyen nem így van, egészen más dolgokat figyelnek a szakemberek.
Habár nem lehet a személyzetis fejébe belelátni, azonban azt érdemes tudni, hogy jellemzően mit tartanak szem előtt a HR-esek. Különösen akkor jön jól ez a tudás, ha a pályázó jelentkezik a Debrecenállás egyik állásajánlatára itt: https://debrecenallas.hu/allasok/munkaugy-munkavedelem.
Mennyire felkészült a jelölt a cégből?
Természetesen nem kell szóról-szóra elmesélni a cég elmúlt 50 évét, de nem árt legalább alapvető információkkal tisztában lenni. Kellemetlen helyzetbe hozhatja magát a jelentkező, ha azt sem tudja, hogy a cég mivel foglalkozik. Arról már nem is beszélve, hogy nagy valószínűséggel hamar véget ér az interjú, és nem olyan eredménnyel, mint amire a pályázó vágyott.
Passzol-e a jelentkező a vezetőhöz és a csapathoz?
Ha csapatban kell dolgozni, akkor különösen fontos, hogy a jelentkező képes legyen a csapatmunkára. Egy olyan személy, aki a maga útját járja és képtelen az együttműködésre, nem alkalmas egy olyan pozícióra, ahol szorosan össze kell dolgozni másokkal.
A HR-szakemberek azt is figyelembe veszik, hogy a vezetővel előre láthatóan mennyire tud majd összedolgozni a jelölt. Nagyon gyakran a közvetlen főnök is bent van az interjún, aki szintén megismeri a pályázót, és eldöntheti, hogy együtt tudna-e dolgozni vele, mely nagymértékben befolyásolja az állásinterjú kimenetelét.
Kompetenciák, készségek, szakmai tapasztalat
Természetesen a szakmai ismeretek is nagyon fontosak. Hiába szimpatikus a jelentkező, ha az adott pozícióra egyáltalán nem felel meg a kompetenciákat tekintve, vagy esetleg nem rendelkezik kellő szakmai tapasztalattal.
A HR-esek általában arra is rákérdeznek, hogy a pályázó mit tart a fő erősségeinek és gyengeségeinek. Érdemes ezekre a kérdésekre előre felkészülni, mert ha hirtelen éri a pályázót, akkor könnyű lefagyni.
Egyik kérdésnél sem kell túlzásba esni és hosszan ajnározni vagy szidni magát a jelöltnek, mivel valójában az érdekli a HR-eseket, hogy a pályázó mennyire rendelkezik önismerettel, mennyire van tisztában a saját képességeivel. Jobb őszintének lenni, mert az állás elnyerése esetén hamar kiderül a turpiság, például, ha a pályázó túl pozitív fényben tüntette fel magát.
Valóban akarja a jelentkező az állást?
Banális kérdésnek tűnhet, de nem az. Könnyen előfordulhat, hogy két hasonló kaliberű pályázó között az dönt, hogy melyikük a lelkesebb, látszólag ki akarja jobban a munkát.
Nem kell fülig érő mosollyal, túlzásokba esve ülni az állásinterjún, és minden második mondattal azt bizonygatni, hogy mennyire szeretné a pályázó a munkát. De egy kis mosoly, motivált kisugárzás sokat segíthet, hogy pozitív benyomást tegyen a jelentkező, és elnyerje az állást.
