Nagyon felhúzta magát a legfőbb ügyész.
Az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó 2023. évi jogállamisági jelentése több olyan, a magyar ügyészséget érintő pontatlanságot, tévedést, félreérthető megállapítást tartalmaz, amelyek helyesbítése indokolt – olvasható Polt Péter legfőbb ügyész hivatalának pénteki közleményében.
Megírtuk, hogy a Bizottság elfogadta a jogállamiság helyzetéről szóló éves jelentését. Ebben többek között megerősítették: a korrupcióellenes intézkedések terén továbbra is erősen hiányosak a magyar kormány lépései, márpedig – jelezték – a helyreállítási források feloldásához,
ezek teljes körű végrehajtása szükséges.
„A 2023. január 1. napjától bevezetett kiegészítő pótmagánvádas eljárással összefüggésben a jelentés kritikaként fogalmazza meg, hogy a feljelentés elutasítását vagy az eljárás megszüntetését kifogásoló felülbírálati indítványt elbíráló nyomozási bírói döntés nem kötelező erejű. Ezért a Bizottság a magyar szabályozást nem tartja teljesítettnek. A jelentés ezen megállapítása ellentétes a vonatkozó jogszabályokkal.
Amennyiben a bíróság a felülbírálati indítvánnyal egyetért, a nyomozás a törvény erejénél fogva megindul, illetve folytatódik, így az eljárást az ügyészség álláspontjától függetlenül kötelezően le kell folytatni. A nyomozási bíró az ügyészségi álláspont figyelmen kívül hagyásával megteremtheti annak a lehetőségét is, hogy ismételt felülbírálati indítvány esetén bárki az ügyet vádlóként az ítélkező bíróság elé terjeszthesse”
– írta a Legfőbb Ügyészség.
A nyomozási bíró az ügyészségi álláspont figyelmen kívül hagyásával megteremtheti annak a lehetőségét is, hogy ismételt felülbírálati indítvány esetén bárki az ügyet vádlóként az ítélkező bíróság elé terjeszthesse – tették hozzá.
Felidézték: a büntetőeljárásról szóló törvény azon rendelkezése, amely a kiegészítő pótmagánvádas eljárás szabályainak alkalmazását a 2022. december 31. napját követően indult eljárások esetében teszi lehetővé, alapjogi indokokra vezethető vissza.
Polték nehezményezték, hogy a jelentés kockázati tényezőként tesz említést arról, hogy „a vezető ügyészek befolyásolják az alárendelt ügyészek munkáját, és beavatkoznak az egyedi ügyekbe”. Az utasításokon is alapuló munkaszervezés egy hierarchikusan felépített szervezet természetes velejárója – írták.
Közölték: a magyar szabályozás rögzíti, hogy a jogellenes utasítást a beosztott ügyész köteles megtagadni, a szakmai meggyőződésével ellentétes utasítás esetén pedig felmentését kérheti az ügy intézése alól. A felelősség érvényesítése érdekében minden utasítás kötelezően feltüntetendő az ügyészségi iratokon.
„A jelentés rögzíti, hogy az ügyészség »átpolitizált«,
ezt az általános – és súlyosan dehonesztáló – megállapítást azonban egyetlen konkrét ténnyel sem támasztották alá,
nem jelöltek meg olyan ügyet, amelyben a magyar ügyészség bizonyíthatóan nem szakmai alapon járt volna el”
– háborodtak fel.
Magyarország Ügyészsége jelenleg és a jövőben is a vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartásával, szakmai meggyőződése szerint látja el és fogja ellátni alkotmányos feladatait – zárul közleményük.
(ugyeszseg.hu nyomán)
