Úgy vélik, ők mindent megtettek az ügyben.
Az Európai Bizottság (EB) keddi ülésén elfogadták a jogállamiság helyzetéről szóló éves jelentést. A Politico birtokába került értékelés szerint többek között megállapítottak: Magyarország és Lengyelország esetében a korrupció és a média függetlenségének terültén visszalépést tapasztalnak.
Megírtuk, hogy Ujhelyi István EP-képviselő már szerdán reggel jelezte: ugyan több reform is született a jogállamisági kritériumok teljesítéséért, az Európai Bizottság még mindig nem elégedett az Orbán-kormány teljesítményével, és ennek hangot is adnak legfrissebb jelentésükben.
A Magyar Hang beszámolója szerint a Bizottság idei jogállamisági jelentésének Magyarországra vonatkozó részéből kiderült: két területen javult, számos más területen viszont semmilyen változás nem történt a magyar jogállamiságban. Ez pedig azért is gond, mert a jelentés olyan elemeket tartalmaz, amelyek kapcsolódnak „a Magyarországot megillető” – jelenleg befagyasztott – uniós forrásokhoz.
A brüsszeli jelentés megerősítette: a korrupcióellenes intézkedések terén továbbra is erősen hiányosak a magyar intézkedések, márpedig – hívták fel a figyelmet – a helyreállítási források feloldásához,
ezek teljes körű végrehajtása szükséges.
„Továbbra is komoly aggodalomra ad okot, hogy a magas rangú tisztviselőket és közvetlen környezetüket érintő korrupciós vádak kivizsgálása terén nem áll rendelkezésre szilárd eredmény.
A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban csak némi előrelépés történt a köztisztviselők bevallási kötelezettségét csökkentő jogszabály-módosítások és a rendszeres ellenőrzés hiánya miatt. A lobbitevékenység és a forgóajtók reformja tekintetében nem vezettek be módosításokat, és továbbra is hiányosságok vannak a politikai párt- és kampányfinanszírozás terén”
– írták a jelentésben.
A Bizottság szerint továbbra is aggasztó a médiakörnyezet Magyarországon.
„Nem történtek fejlemények a médiapluralizmussal kapcsolatos, a korábbi jogállamisági jelentésekben kiemelt kihívások kezelésére. Továbbra is fennállnak aggályok mind a médiahatóság funkcionális függetlensége, mind a közszolgálati média szerkesztői és pénzügyi függetlensége tekintetében”
– írták, hozzátéve, továbbra sincs még semmilen olyan intézkedés, amely az állami médiaköltéseket szabályozná, vagy azokat átláthatóvá tenné.
A Bizottság hét pontban összegezte ajánlásait. Célul tűzik ki például
- a politika magas szintjeit is elérő korrupciós ügyekkel kapcsolatos „nyomozások, büntetőeljárások és jogerős ítéletek szilárd eredményeinek kialakítását”,
- a szabályok és mechanizmusok megerősítését a közszolgálati média független irányításának és szerkesztői függetlenségének fokozása érdekében
- és olyan jogszabályok elfogadását, amelyek biztosítják a reklámkiadások igazságos és átlátható elosztását az állam és az állami tulajdonú vállalatok között.
- A civilekkel kapcsolatban pedig a biztonságos civil tér előmozdítását és a civil társadalmi szervezeteket sújtó akadályok felszámolását javasolták, különösen a bevándorlási különadó hatályon kívül helyezése révén.
A jelentéssel kapcsolatban közleményt adott ki a magyar kormány. Szerintük „Brüsszel azért támadja Magyarországot, mert nem állunk be a háborúpártiak sorába”.
„Brüsszel újabb Magyarországot támadó jelentése ismét megerősítette, hogy
annak ellenére, hogy minden vállalást teljesítettünk és folyamatosan egyeztetünk az Európai Bizottsággal,
mégis folytatódik a nyomásgyakorlás”
– írta a Kormányzati Tájékoztatási Központ.
„Azért támadják Magyarországot, mert nem állunk be a háborúpártiak sorába.
Nem akarunk migránsgettókat. Visszautasítjuk a rezsicsökkentés eltörlését. Meg merjük kérdezni az Európai Bizottságot arról, hogy hol van az a rengeteg pénz, amit Ukrajnának adtak. Netán a magyarok pénzét adták oda?”
– fogalmaztak.
