Jöhetnek a további kínai akkumulátorgyárak Magyarországra.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter öt napon keresztül folytatott intenzív tárgyalásokat Pekingben. A látogatás és a megbeszélések célja a Magyarország és Kína közötti gazdasági és pénzügyi kapcsolatok erősítése, elmélyítése volt.
A gazdaságfejlesztési tárca keddi közleménye szerint a miniszter útja során találkozott az Ipari és Információstechnológiai Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság magas rangú képviselőivel, megbeszélést folytatott a kínai „policy bankok”, így a Kínai Fejlesztési Bank és a Kínai Export-Import Bank, valamint a legnagyobb kínai kereskedelmi bankok, köztük a Bank Of China, az Industrial and Commercial Bank of China (ICBC), valamint a China Construction Bank (CCB) vezetőivel, illetve tárgyalást folytatott a Silk Road Fund elnökével is.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium delegációja emellett megtekintette a Huawei újonnan átadott pekingi központját, valamint egyeztetett a cég európai stratégiájáról – közölte a GFM.
Nagy miniszter továbbá előadást is tartott az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank szakértőinek a globális külföldi működőtőke befektetés (FDI) stratégia új irányairól, valamint megbeszélést folytatott a bank vezetőségével
a lehetséges magyarországi finanszírozási lehetőségekről.
A tárgyalások során a magyar és a kínai fél többször is elismételte: az elkövetkező időszakban
„a kínai befektetések terén ugrásszerű növekedés várható”.
Közölték: a jelenlegi 3 milliárd eurót meghaladó mértékű kínai FDI állomány a következő években 13 milliárd euróra fog növekedni. Miközben eddig a vegyipar, a telekommunikációs szektor és bankszektor adták a kínai működőtőke beruházások jelentős hányadát, addig a következő FDI hullámot az elektromobilitás fogja meghatározni,
beleértve az akkumulátor- és az elektromosautóalkatrész-gyártó beruházásokat.
Annak érdekében, hogy ezek a fejlesztések hazánkban megvalósulhassanak, Magyarországnak jelentős energetikai és infrastrukturális fejlesztéseket kell végrehajtania, amit részben kínai vállalatokkal közösen, illetve a kínai tőke bevonásával kíván megvalósítani – ismertette a GFM.
Kiemelték:
Magyarország mindig nyitva állt a kínai befektetések előtt,
„a két ország között nem csak közös tiszteleten alapuló gazdasági, de baráti (sic!) kapcsolat is van„. Hazánk támogatja azt a folyamatot, amelynek keretében a nyugati és a kínai tőke összekapcsolódik, Magyarország hídfő szerepe tovább erősödik, ami nem csak a régió, hanem egész Európa stratégiai érdeke – vélekedtek.
Nagy Márton tárgyalásai során rögzítette: „minden ezzel ellentétes folyamat Magyarország és Európa számára károkat okoz, így a kereskedelmi kapcsolatok elé nem akadályokat kell gördíteni, hanem tovább kell dolgozni a határok lebontásán”.
„Így őrizhető meg hazánkban a gazdasági növekedés, így védhetők meg a munkahelyek, végső soron pedig a családok”
– írták a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményében.
Mindeközben az MTI büszkén közölte is a magyar-kínai kereskedelmi forgalom alakulását 2004 és 2022 között, amelyhez egy beszédes grafikont is mellékeltek.
Az ábrán pedig jól látható, hogy 2017-től miként alakult a Kínából való behozatal:
(MTI)
