Dávid Ferenc: Félév után, nyár derekán

Vélemény.

2023. júniusban a fogyasztói árak átlagosan 20,1%-kal haladták meg az egy évvel korábbit, a 2022. júniusit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,3%-kal nőttek. Tavaly szeptember óta kínoz minket a rendkívül magas infláció, amely gazdasági pangással, termelés – és fogyasztás visszaeséssel, reálkereset csökkenéssel párosul.

Nézzük a folyamatot számok segítségével. Tavaly szeptemberben lépte át a pénzromlás üteme a húszas küszöbszámot, pontosan 20,1 % volt (2022. szeptember/2021. viszonylatában). Most is 20,1 százalékot (2023. június/2022. június) regisztrált a KSH, úgy, hogy az elmúlt tíz hónapban egy alkalommal sem került az inflációs mutató 20 százalék alá.

Júniusban jutottunk tehát vissza a tavaly szeptemberi állapothoz, azzal a jelentős különbséggel, hogy pillanatnyilag már nem gyorsul, ha igen lassan is, de mérséklődik az áremelkedés növekedésének üteme.

A fogyasztói árak tehát tovább nőnek, nem szerény mértékben!

A nyugdíjas fogyasztói árindex sajnos akkor is, most is meghaladta a „normál” infláció ütemét: tavaly szeptemberben 21,9 %, idén júniusban 21,2 % volt, ami súlyosító körülmény, így a védtelen időskorúakat érzékenyebben érintette a pénzromlás, mint az ifjabbakat.

A maginfláció tavaly szeptemberben 20,7 % volt, most 20,8 százalék. Ez sem jó hír, mivel a maginfláció nem veszi figyelembe az átmeneti, rövid távú hatásokat és esetleges, nem piaci eredetű árváltozásokat, amit például hatósági szabályozások vagy egyéb környezeti tényezők okoznak. Tulajdonképpen az árak hosszú távú, tartós trendjét fejezi ki.

Mielőtt örömtüzeket gyújtanánk pillantsunk rá a 2023. júniusi infláció szerkezetére:

  • Az élelmiszerek ára 29,3%-kal emelkedett egy év alatt, ezen belül leginkább az édesipari lisztesárué (53,0%), a kenyéré (48,6%), a tejtermékeké (41,4%), a tojásé (40,1%), a vaj és vajkrémé (35,6%), a péksüteményeké (33,3%), a száraztésztáé (30,4%), a tejé (26,7%) és a sajté (23,3%).
  • A háztartási energia 34,3%-kal drágult tavaly júniushoz képest, ezen belül a vezetékes gáz 43,0, a palackos gáz 44,6, az elektromos energia 26,6%-kal. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 18,7, ezen belül a szeszes italoké 24,4%-kal nőtt.
  • A szolgáltatások díja 14,4%-kal emelkedett, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 27,0, a sport- és múzeumi belépők 26,1, a járműjavítás és -karbantartás 22,1, az üdülési szolgáltatás 21,0, a lakásjavítás és -karbantartás 18,5, a taxi 18,2%-kal került többe.

Tavaly nyáron és ősszel – az akkor viharosan emelkedő inflációs pályán – ugyan kedvezőtlenebbek voltak a szerkezeti adatok, mint most, de ez sajnos nem nagyon vigasztalhat bennünket, hiszen az akkor már „elszabadult” árakra rakódott/rakódik rá a jelenlegi pénzromlás.

Az eltelt másfél év drámai inflációs folyamata valósággal letaglózta a magyar gazdaságot és társadalmat:

mikrovállalkozók ezrei és a kisjövedelműek százezrei (nyugdíjasok, kiskeresetűek) kerültek „padlóra”.

Az állami beavatkozások (árkorlátozás, kötelező készlettartás, központilag elrendelt akciók) nem igazán voltak sikeresek, jól mutatja ezt a tartósan 20 százalék feletti inflációs szint. (A tíz százalékos határt 2022. májusában lépte át, innentől kezdve minősíthető vágtatónak.)

Bizonytalanság és kapkodás jellemzi a kormányzati munkát, a megismert kedvezőtlen számok és tendenciák ezt igazolják.

A magyar infláció (sajnos) kontinens-csúcstartó,

az EU átlagát három-négyszeres mértékben meghaladja.

A fentiekben közölt számsorok szerint – az olaj és a liszt kivételével – az alapvető élelmiszerek csaknem 30 százalékkal drágultak egy év alatt, miközben a bérek és a nyugdíjak csak ennek a felével, ezért tapasztalhatjuk aztán nap, mint nap elértéktelenedésüket. Az árak továbbra is magasak, a gazdaság nem fejlődik,

a magyar társdalom folyamatosan szegényedik.

Csak szorongva és aggodalommal teli szívvel tekinthetünk a jövőbe.

Dr. Dávid Ferenc

Valódi Hírek