Az Európai Unió javaslatára.
2024-ben Magyarországon is bevezetik az európai minimálbért,
amelynek köszönhetően az Európai Unió által javasolt szinten lesz meghatározva a legkisebb kötelező munkabér – értesült a napi.hu.
A portál szerint már zajlanak a bértárgyalások a kormányzat, a szakszervezetek és a munkáltatók között a háttérben. Az éves egyeztetések hagyományosan ősszel zajlanak, ezek azonban az európai minimálbér-szabályozás tervek szerinti bevezetése miatt előbb elindultak.
A tárgyalások során egyébként nem csupán a minimálbért, hanem a garantált bérminimumot is felülvizsgálják. Az uniós irányelveknek megfelelően a szociális párbeszéd elősegítéséről, a szakszervezetek megerősítéséről és a munkáltatókat érintő döntéshozatalba való bevonásukról, illetve a kollektív szerződések számának növeléséről is határozni kell.
A napi.hu szerint kétféleképpen lehet megváltoztatni a minimálbér-szabályozást:
Ha az első opciót választják, a garantált bérminimum szintjén húzzák meg a minimálbért. Ez esetben – a 2023-as összeggel számolva –
bruttó 296 400 forintnál kevesebbet nem kereshetne egyetlen munkavállaló sem.
Ez a minimálbérből élők esetében 27,7 százalékos béremelést jelentene, amelyhez hozzáadódna az infláció miatt éves emelés mértéke. A magyar legkisebb kereset eszerint – 400 forintos árfolyammal számolva – 578 euró, azaz körülbelül 310 ezer forint lenne.
A másik lehetőség, hogy új összeget határoznak meg a korábbi minimálbér és a garantált bérminimum súlyozott átlaga alapján. Mint a portál emlékeztetett, a minimálbérből élők száma 250 ezer fő, míg a garantált bérminimum közvetlenül 830 ezer főt érint. Ez alapján némileg kevesebb, az idei összegek alapján számolva 281 ezer forint lenne a minimálbér, amely a jelenlegihez képest 21%-os bérnövekményt jelentene.
Ez azonban bérfeszültséget eredményezhetne,
ugyanis a garantált bérminimumból élők fizetése csak a szokásos év eleji korrekció miatt lenne némileg magasabb az ideihez képest.
Az Európai Parlament egyébként tavaly ősszel döntött az európai minimálbér-szabályozás bevezetéséről. Magyarországon egyébként az egyik fő szószólója Dobrev Klára volt a szabályozás bevezetésének. A DK javaslatára a közös ellenzéki programba is bekerült tavaly a követelés.
