Fogalma sincsen róla.
Az igazságügyi csomagot ráerőltették Magyarországra, és az Európai Bizottságon belül nincs arra szándék, hogy lezárják az ügyet. Az viszont nem kérdéses, hogy lesz magyar uniós elnökség 2024-ben – magyarázta az igazságügyi miniszter a hvg.hu-nak Stockholmban.
Ugyan az igazságügyi csomagról már megszületett a technikai megállapodás a Bizottsággal, a parlamenti szavazást követően pedig június elsején hatályba is lépett az erre vonatkozó jogszabály, viszont Varga Judit azt már nem tudta a lapnak megmondani, mikor érkezhetnek Magyarországra az első EU-s pénzek.
Varga azt mondta: arról van szó, hogy a korábbi ígéretek ellenére az uniós pénzekről való tárgyalások keretén belül ősszel – fogalmazott – egyszerűen „bekúszott”, hogy a bíróságokba is bele kell nyúlni.
„Nevezzük nevén, ez egy ránk oktrojált csomag”
– jegyezte meg.
Úgy értékelt: az uniós tárgyalásokban számára az volt a „legnagyobb teljesítmény”, hogy képesek voltak „egy politikai indíttatású igényt lefordítani szakmai nyelvre”, és azokat kielégíteni, úgy, hogy alkotmányos keretek között maradtak.
A miniszter úgy látja, a Bizottságon belül nincs arra szándék, hogy lezárják az ügyet.
„Ha nincs politikai szándék a Bizottságon belül, akkor mindig tudnak találni újabb és újabb kifogásokat, és
vissza tudnak élni a hatalmukkal.
Ezért fontos, hogy mi folyamatosan a tényeket bizonyítsuk, a bizottság és a nyilvánosság előtt is, hogy ők kértek valamit és mi megcsináltuk. A jogszabály hatályba lépett, most azt kell bizonyítanunk, hogy működik, és valódi eszközöket ad az OBT kezébe. Néhány technikai végrehajtás van még hátra”
– vélekedett.
Arra a felvetésre, hogy akkor mégis mikor érkezhetnek az uniós források – ha már csak „néhány technikai végrehajtás van még hátra” – Varga úgy felelt:
„Ha mi ezt le tudjuk jelenteni ezt a nyáron, akkor onnantól kezdve lehetőségünk van arra, hogy küldjük a vonatkozó számlákat, amik a nem blokkolt forrásokra vonatkoznak.
A többiről a bizottságot érdemes megkérdezni.”
Nem az Európai Parlament mondja meg, hogy ki lehet elnök, és ki nem – mondta a soros elnökséggel kapcsolatban, amelyről az Európai Parlament június elején, fogadta el azt a határozattervezetet, amely kimondja: a magyar kormány alkalmatlan az EU soros elnöki tisztségének betöltésére.
„A magyar elnökség fontos mondandója lesz, hogy
a párbeszédeket mi is szeretnénk folytatni,
tanuljunk egymástól, de ne ítéljük el egymást, stigmatizáló módon ehhez kellene visszatérni az Európai Unióban.
Emellett az intézmények is felelősek azért, hogy a saját jogszabályi korlátjaikon belül maradjanak,
mert a jogállamiság azt is jelenti,
hogy például az Európai Parlament tartsa be a saját szavazási szabályait, hogy az Európai Bizottság olyan eljárásokat indítson, amihez van jogalapja, és ne akarjon politikai akcionizmus folytán túlterjeszkedni azokon a jogi szerződéses kereteken, mint amik számára is adottak.,
Nemcsak a tagállamokban kell vizsgálni a jogállamiságot, hanem az intézmények működésében is, és ha most megnézzük az Európai Parlamentnek az aktuális morális állapotát, érdemes velük kezdeni”
– magyarázta a miniszter.
