Szerinte másra kellene koncentrálni.
Győrfi Pál hétfőn közölte az MTI-vel, hogy pünkösdre az Országos Mentőszolgálat új alapellátási ügyeleti rendszerében elértek egy bűvös számot: már 50 ezer embert láttak el.
A mentőszolgálat szóvivője azonban hozzátette, hogy több mint 40 ezer embert az ügyeleti pontokon láttak el, 5500 esetben telefonos segítséget nyújtottak, és körülbelül 3500 beteghez küldtek ki ügyeleti kocsit.
Jellemzően enyhébb egészségügyi problémákra az esetek több mint 90 százalékában az ügyeleti ellátás megfelelő megoldást jelentett,
kevesebb mint 4500 beteget kellett további szakellátásra vagy kórházba küldeni
– derült ki a közleményből.
A számokat megvizsgálta az orvosként és egészségügyi szakértőként is dolgozó Kunetz Zsombor, majd közösségi oldalán fejtette ki, hogy mire következtetett Győrfiék adataiból. Mint írta, egy jól működő, erős mentőszolgálat mellett nem is lenne szükség erre a „humbug ügyeleti ellátásra”, mert a betegek jelentős része enyhébb, azaz halasztható ellátást igényelt, vagyis megvárhatták volna a következő háziorvosi ügyeletet.
Meglátása szerint:
„az ügyeleti ellátáson való államtitkár-tanácselnöki rugózás, egyáltalán nem az egészségügyi ellátás színvonalának emeléséről szól, hanem
ostoba péniszméregetésről, amelynek a betegek látják végső soron a kárát.”
Hozzátette, hogy ehelyett inkább a mentőszolgálat erősítésére kellene fektetni a hangsúlyt.
Kunetz Zsombor bejegyzését változtatás nélkül idéztük:
„Győrfi Pál a Mentőszolgálat szóvivője szerint amellett, hogy a lakosság rendkívül elégedett a Mentőszolgálat által biztosított ügyeleti ellátással, Pünkösdre átlépte az Országos Mentőszolgálat új alapellátási ügyeleti rendszerében ellátott betegek száma az 50 ezret.
>5500 esetben telefonos tanácsadás történt, mintegy 3500 beteghez pedig ügyeleti kocsit küldtek és a lakásukon látták el őket. A jellemzően enyhébb egészségügyi problémákra az esetek több mint 90 százalékában az ügyeleti ellátás megfelelő megoldást jelentett, kevesebb mint 4500 beteget kellett további szakellátásra vagy kórházba küldeni.<<- via 24. hu, illetve MTI
Akkor most nézzünk egy picit a számok mögé, mit mond a matek.
Az ötvenezer >>ellátott”<< tizenegy százaléka tulajdonképpen telefonon keresztül ellátható, azaz semmiféle sürgős ellátást nem igényelt.
Az igénybe vevő betegek közül 3500 esetben a házhoz küldött ügyeletes a lakáson látta el a beteget, azaz további kórházi ellátást nem igényelt, a helyszínen hagyható maradt a beteg.
Azaz ezen betegek nagy része valószínűleg – nem az összes háznál ellátott beteg, hiszen van néhány olyan kórkép, amely sürgősségi ellátást igényel, de ellátószinttől függően otthon maradhat a beteg, (pl. egy nem súlyos allergiás reakció) -ismét nem igényelt sürgősségi ellátást. Azaz nyugodtan várhatott volna a következő háziorvosi rendelésig.
Végül az ötvenezer >>ellátásból<< mindössze 4500 esetben gondolta úgy a Mentőszolgálat, hogy a betegnek további szakorvosi ellátásra, vagy sürgősségi osztályos felvételre van szüksége.
(Itt jegyezném meg, hogy ez megint akkor lenne korrekt, ha azt mondta volna Győrfi, hogy ebben a 4500 esetben találták úgy, hogy azonnali szakorvosi ellátásra van szüksége a betegnek, hiszen a további szakellátás körébe tartozik az azonnali életmentő beavatkozás is és a két hét múlva esedékes mammográfiai is.)
Tehát szumma-szummaárum azon az ellátási terülten, ahol a Mentőszolgálat látja el a háziorvosi ügyletet, ahol közel hárommillió ember él az elmúlt öt hónapban (itt van némi csúsztatás, hiszen az egyes megyék nem mind januártól léptek be a rendszerbe, hanem fokozatosan), a lakosság 1,67 százaléka vette igénybe a háziorvosi ügyeleti szolgáltatást, és az ott élő hárommillió ember mindössze 0.15 százalékában gondolta a Mentőszolgálat úgy, hogy a beteg valóban sürgősségi ellátást igényel.
Ezt végül maga Győrfi Pál is elismeri azzal, hogy azt is elmondta, hogy az esetek több, mint kilencven százalékában enyhébb egészségügyi problémával keresték meg az ügyeleteket.
A fenti adatokból egyértelműen következik, hogy egy jól működő, erős mentőszolgálat mellett semmi szükség nem lenne az ilyen humbug ügyeleti ellátásra, hiszen a betegek több, mint kilencven százaléka enyhébb, tehát halasztható ellátást igényelt, amellyel bátran megvárhatták volna a következő háziorvosi rendelést.
Így az ügyeleti ellátáson való államtitkár-tanácselnöki rugózás, egyáltalán nem az egészségügyi ellátás színvonalának emeléséről szól, hanem ostoba péniszméregetésről, amelynek a betegek látják végső soron a kárát.
Sokkal inkább a Mentőszolgálat megerősítésével kellene foglalkozni ehelyett a teljesen feleslege, de
rendkívül káros ügyeleti buherálás helyett.
Az ügyelet kiváltására továbbá, az erős Mentőszolgálat mellett az egy héten egyszer elérhető munkaidőn túli háziorvosi rendelés elegendő lenne.”
(Dr. Kunetz Zsombor MBA/Facebook)
