A tárgyalás célja a pedagógusok elleni bosszútörvény visszavonása volt.
Szerdán a pedagógusok, a diákok és az ellenzéki pártok képviselőivel tárgyalt Pintér Sándor a bosszútörvényként elhíresült pedagógusi státusztörvényről. A részletekről sajtótájékoztatón számoltak be a találkozóra meghívott szereplők.
Kunhalmi Ágnes elmondta, hogy közösen eljuttattak egy állásfoglalást a Belügyminisztériumnak. Erre azonban szerinte semmilyen fogadókészség nem mutatkozott a kormányzati oldalról.
Szabó Tímea arról beszélt: nem a bosszútörvényről jöttek egyeztetni, hanem azért, hogy a kormány visszavonja a javaslatot. A béremeléshez szerinte nincs szükség a státusztörvény módosítására, és a pedagógusok jogfosztására.
A DK a tárgyalást megelőzően kedden megüzente, hogy nem tekintik törvényi alapnak Pintérék javaslatát. A párt a szerdai Belügyminisztériummal történt egyeztetéssel kapcsolatban már a meghívásnál kiemelte, hogy csak akkor vesznek részt az eseményen, ha
szakmai, civil-, illetve diákszervezetek képviselőivel jelenhetnek meg
– hangsúlyozta Barkóczi Balázs oktatási és kulturális árnyékminiszter a szerdai online sajtótájékoztatóján.
A DK szerint a közoktatásban is érvényesülnie kell a „semmi rólunk nélkülünk” elvének. Ezzel szemben a oktatás szereplői eddig csak diktátumot kaptak a kormánytól, pedig párbeszédre lenne szükség. Olyannyira, hogy a Barkócziékkal megjelent civil szakértők üzenettel készültek Pintér Sándornak, de
végül nem kaptak szót
– derült ki a sajtótájékoztatón.
Státusztörvény, megfélemlítés, elbocsátás, könnygáz – sorolta a kormány eszközeit a DK politikusa. Holott az oktatásban résztvevők jövője a tét. Mivel a civil résztvevőkkel nem folytat párbeszédet a kormány, ezért a Demokratikus Koalíció sem tárgyal a státusztörvényről – összegezte a helyzetet Barkóczi.
„A bosszútörvény nem a magyar közoktatás megújításához, hanem
annak teljes szétveréséhez vezet”
– fogalmazott a politikus.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője elmondta, hogy az egyeztetésre az ellenzéki pártok szakértőjeként jutottak be. Számítottak arra, hogy Pintérrel is találkozhatnak. A belügyminiszter mindent kommentált, de a szakértők nem kaptak szót.
„Úgy látszik, itt ez a működési rend”
– mondta Nagy, aki szerint Pintér is érezte, hogy kínos a helyzet. Végül közölte, hogy lesz
egy újabb kör szakmai egyeztetésre,
ezt kíváncsian várja a szakszervezet.
A PDSZ ügyvivője hozzátette: ha ez úgy zajlik majd, hogy a kormány emberei a státusztörvénytől nem lesznek hajlandóak visszalépni, illetve badarságokat fognak beszélni, akkor sok illúziójuk nem lesz. Tudjuk, hogy a köznevelési törvényben van a bértáblánk, ahhoz kellene hozzányúlni – mondta Nagy Erzsébet.
Az aHangon 27 ezer aláírás gyűlt össze a pedagógusokat sújtó bosszútörvény ellen. Ezen felül közel 5 ezer pedagógus vállalta névvel, hogy a státusztörvény hatálya alatt nem veszik fel a munkát – osztotta meg Nagy Erzsébet.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke kifejtette, hogy végre láthatták a belügyminisztert, és ennél tovább nem is juthattak. Megköszönték a 6 demokratikus ellenzéki pártnak, hogy jelen lehettek a tárgyaláson. A magyar társadalomnak azt üzenik, hogy nem adják fel, és nem hajlandóak félni.
Az ADOM Diákmozgalom és az Egységes Diákfront képviselői is jelen voltak a tárgyaláson:
először látták Pintért mosolyogni,
bár nem esett jól nekik, hogy ez az ő kárukra történt.
„Elmondjuk, hogy a törvénytervezet minden pontja sérti a tanárok és a diákok jogait. Mi nem rendet akarunk bontani, mi megoldásokat szeretnénk. Május 30-án a Sándor-palota előtt Novák Katalint fogjuk felszólítani, hogy ne írja alá a státusztörvényt”
– jelentette ki az ADOM Diákmozgalom képviselője.
Pintér ígéretet tett a tárgyalások folytatására, de ha továbbra is ilyen hangnemben fognak zajlani a megbeszélések, akkor köszönik, nem kérnek belőle – tette hozzá az Egységes Diákfront képviselője.
A szülők képviseletében és a Tanítanék Mozgalomtól is érkeztek szakértők az ellenzéki pártok révén.
Kifejtették: a mai magyarországi oktatás elfogadhatatlan. A Tanítanéktól Pilz Olivér kiemelte, hogy a tárgyalásokon csak a Nemzeti Pedagógus Kar kapott szót. A szervezet elnöke szerint „elfogadhatóbbá” vált a törvény. Ez a Tanítanék olvasatában azonban azt jelenti, hogy
nem elfogadható.
Azért érkeztek a tárgyalásra, hogy ennek az álláspontnak óriási társadalmi támogatottsága van. Jelen vannak a demokratikus ellenzék, a diákok, valamint a pedagógusok képviselői, hiszen ők tudhatják a legjobban, hogy ez a törvénytervezet jó vagy sem – mondta Pilz.
A sajtótájékoztatót a DK a Facebook-oldalán is közvetítette, amelyet alább lehet megnézni:
(Demokratikus Koalíció/Facebook)
