Pontról pontra összegezte.
Az Európa Unió hosszú évek után rájött, hogy a magyar jogrendszer nem felel meg az uniós követelményeknek. Amíg ez így van, addig egy centet sem látnak a közösség hiteléből – összegezte a jelenlegi helyzetet Róna Péter közgazdász, egyetemi oktató, az ellenzéki összefogás korábbi köztársaságielnök-jelöltje.
A közgazdász csütörtökön nyilatkozott a hirklikk.hu-nak az uniós helyreállítási alap hitelrészéről. Elmondása szerint a hitel igénylése vitatható kérdés:
egyrészt a kormány már megárgyalta a technikai feltételeket.
Másrészt viszont a jogállamiságról szóló vita még nem ért véget,
az Unió nincs meggyőzve arról, hogy az összegeket a szabályok szerint fogják felhasználni.
Pedig – hívta fel a figyelmet – a kormánynak tisztáznia kellene, hogy mire költené a brüsszeli pénzeket.
Róna Péter kifejtette: ahhoz, hogy kizárják a korrupciót, az Unió figyelemmel kíséri az adott állam igazságszolgáltatását, a jogbiztonságot, a jogállamiságot. Ezek azok a területek, amelyek korrigálják a gyanús ügyeket, éppen ezért jól kell működniük.
Az EU azonban nem találta megfelelőnek a magyar jogrendszert, ezért is kötötték ki, hogy amíg nem teljesíti a kormány a szupermérföldköveket,
addig nincs pénz.
Az uniós testület kérte a kormányt, hogy egyértelműsítse: kell nekik a hitelrész, vagy sem.
A közgazdász szerint ez teljesen jogos kérés, hiszen a kormány először határozottan visszautasította, majd mégsem mondott le róla, közben pedig különböző nyilatkozatokat tettek a hitelrészről. Az EU most egyértelmű válaszra vár.
„Márpedig a pénzre szükség lesz, mert nagyon magas a költségvetési hiány”
– fogalmazott a szakember, hozzátéve, ha az ország teljesíti a közösség feltételeit, akkor sikerülhet nyélbe ütni a hitelfolyósítást.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy a látszat szerint Orbánéknak
eszük ágában sincs az elvárásokat teljesíteni.
Róna Péter közölte: az igazságügyi reform elégtelen, már előre lehet tudni, hogy az EU-nak sem fog megfelelni.
A közgazdász úgy látja, lehet húzni ezt a „játékot” évekig, sőt évtizedekig, de a kormány akkor egy fillért sem fog látni a közösségtől. Szerinte tisztázni kellene az Alkotmány és az Alaptörvény fogalmát, előbbi például leírja, hogy mire jogosult a hatalom.
„Arra nincs megbízása például, hogy gyerekeket verjen a Várban”
– jelentette ki a szakértő, utalást téve a közelmúlt eseményeire.
Hozzátette: a kordonok törvényellenességéről van bírósági ítélet, így kérdéses, hogy milyen jogon avatkozott be a rendőrség,
ráadásul erőszakosan.
„Az Alaptörvény azt mondja, hogy Magyarországnak a törvényei azok, amelyeket a kétharmad megszavaz.
Egyszerűen
kitiltja a társadalmat az Alkotmány módosításából,
és expressis verbis kimondja, népszavazást nem lehet elrendelni az Alaptörvényre vonatkozóan.
Pedig ez a modern alkotmányelmélet alapköve”
– zárta az interjút a közgazdász, rámutatva, hogy az Orbán-kormány erre az alaptörvényre építette a rendszerét. Márpedig a rendszer – hangsúlyozta – nem felel meg az Unió jogi követelményeinek, így a közösség szemében ez már rendszerszintű kérdés. Azaz – tette hozzá –
először is egy rendszerváltásra lenne szükség.