Magyarország, 2023.
Kibírhatatlan hasi fájdalmakkal vitték a sürgősségi osztályra a wmn.hu olvasójának édesanyját. Az idős nőt órákon át várakoztatták, mire végre megvizsgálták, majd úgy döntöttek, csak másnap műtik meg. De reggelre az asszony meghalt hematómában.
Pingizter Judit, a nő lányának elmondása alapján édesanyja nagyon rosszul volt, fájt a hasa, leesett a vérnyomása, alig volt ereje.
Orvost hívtak hozzá, aki az állapota alapján mentőt hívott hozzá, és a sürgősségire szállították.
„Hosszú vizsgálat után bemehettem az őrzőbe. Végre. Anyunak fájdalmai vannak, de tűr. Várunk. Mi lesz?
Ultrahang. Eltolják, folyosó, hideg. Anyu nem fázik, én vacogok, azért betakargatom. Vissza a sürgősségi őrzőjébe. Nem mondanak semmit. CT kell. Megint a hosszú folyosó, újra a hideg. Visszakocsizunk. Közben fáj a has, amiben mi lehet?Tumor?
És nő is a hasa, nincs vizelet, miért nincs? Nem mondanak semmit. Újra őrző. Várunk. Anyu fájdalma az egekben, nem jajgat, várunk, közben eltelt már négy óra.”
– írja le a pokoli órákat az asszony lánya.
Nem használt a fájdalomcsillapító, a beteg hasa folyamatosan dagadt.
„Nyugtatom, viccelni próbálok, simogatom, tartom a lábát, de már jajgat, kéri, hogy segítsenek rajta. Pedig ha ő hangosan segítséget hív, akkor nagy a baj.”
Újabb több órányi várakozás következett, az asszony jajgatott, orvos nem volt a sehol.
„Nem bírom tovább. Megszakad a szívem.”
Mire végre orvoshoz került, már teljesen kiszáradt a hölgy, mert innia nem volt szabad.
Az orvos azt mondta, a vérképe stabil, holnap megműtik.
Másnap reggel hívta a nővér a cikk íróját, hogy az édesanyja hajnalban eszméletét vesztette és meghalt.
„Mi történt?
Nem értjük, nem kapunk választ.
Kórház. Ott vagyunk vele, siratjuk. Öleljük, pusziljuk. Még meleg, szinte látjuk, hogy lélegzik. Csak szeretnénk látni. Meghalt.”
A hölgy lánya szeretett volna elbúcsúzni édesanyjától, ám ekkor jöttek a halottszállítók, mondván „vinnénk a mamát”.
Végül az elhunyt lánya negyed órát kapott, hogy elbúcsúzzon édesanyjától.
„Kiszolgáltatottak vagyunk.
Meghalt az édesanyám. El vagyok keseredve. 2023-ban itt tartunk. Kevés a jó szó, kevés az információ.
A beteg és a hozzátartozó nem felelős azért, hogy itt tart a magyar egészségügy.”
– írja zárásként Pingitzer Judit, akinek teljes cikkét itt olvashatod el.
(címlapkép: illusztráció)
