Szerinte a magyar vezetés minden tőle telhetőt megtesz.
Oroszország budapesti nagykövete, Jevgenyij Arnoldovics Sztanyiszlavov az Izvesztiának adott interjút, amelyben hosszasan dicsérte a magyar kormány álláspontját az orosz-ukrán konfliktus kapcsán. A nagykövetség erről hétfőn egy Facebook-bejegyzésben is beszámolt, sőt a beszélgetést rögtön azzal indították, hogy miért nem vesz részt a magyar kormány az Ukrajnába irányuló fegyverszállításban.
Sztanyiszlavov szerint – és ahogy korábban Orbán Viktor is hangoztatta –, a magyar vezetés minél hamarabb békét akar Ukrajnában, valamint nem kívánnak részt venni a
„kollektív Nyugat által szított konfliktus kiterjedésében„.
Az orosz nagykövet úgy látja, Orbánékat minden eszközzel szeretnék belerángatni a szomszédban zajló háborúba, de a kormány kitart a határozott álláspontja (?) mellett.
Kifejtette továbbá, hogy Budapestre mekkora nyomást helyezett a finn és svéd NATO-csatlakozás elbírálása. Ezzel szemben Finnország a taggá válás után szinte azonnal csatlakozott az Európa Bizottság Magyarország elleni peréhez a gyermekvédelmi törvény miatt – fejtegette a történteket Sztanyiszlavov.
Kitért arra, is hogy a magyar inflációs ráta jóval magasabb az európai átlagnál, de nyugtázta, hogy szerinte Orbánék mindent megtesznek a helyzet orvoslására.
Oroszország budapesti nagykövetségének hétfői posztját változtatás nélkül idéztük:
„HU/ RU
E.A. Sztaniszlavov Oroszország magyarországi nagykövete az Izvestiának adott interjút.
– Magyarország továbbra is azon kevés európai országok egyike, amelyek nem hajlandóak fegyvert szállítani Ukrajnának. Mi lehet az oka Budapest ilyen határozott fellépésének? Kapcsolatban van ez a kárpátaljai magyarság helyzetével?
– A magyar vezetés többször kijelentette, hogy elkötelezett amellett, hogy minél hamarabb béke legyen Ukrajnában. Budapest nem kíván részt venni a >>kollektív Nyugat<< által szított konfliktus eszkalációjában, és nem hajlandó fegyvereket és lőszereket szállítani Kijevnek, megtiltva azok közvetlenül a területén keresztül történő ukrajnai tranzitját is.
Ez az álláspont azzal is összefügg, hogy meg akarja akadályozni az ukrajnai harci cselekmények átterjedését Kárpátaljára, ahol magyar nemzeti kisebbség él, amelynek védelmét Budapest külpolitikai prioritásainak egyikévé nyilvánította.
Itt tisztában vannak azzal, hogy a folyamatos nyugati fegyver- és katonai felszerelések szállítása Ukrajnába, valamint a Kijevnek nyújtott katonai pénzügyi támogatás nem járul hozzá a konfliktus megoldásához, hanem csak súlyosbítja azt, és veszélyeztetheti Magyarország saját biztonságát.
Ugyanakkor Budapestet minden eszközzel igyekeznek belerángatni a konfliktusba. Orbán Viktor, az ország miniszterelnöke szerint >>minden eszközt bevetnek ennek érdekében<<, azonban
a magyar kormány határozott álláspontjának köszönhetően
ezt eddig nem sikerült elérniük.
A magyar állampolgárok támogatják kormányukat, mert nem hajlandóak veszélynek kitenni magukat számukra idegen célokért. Továbbá az Országgyűlés is a béke mellett és az ukrajnai válságba való beavatkozás ellen foglalt állást, nemrég határozatot is kiadva, amelyben felszólította a nemzetközi közösséget, hogy kerülje az olyan lépéseket, amelyek a konfliktus eszkalációjához vezethetnek.
– Orbán Viktor azt mondta március végén, hogy az uniós országok >>közel állnak ahhoz<<, hogy csapatok Ukrajnába küldéséről tárgyaljanak. Milyen következményekkel járhat egy ilyen döntés?
– A magyar vezetést rendkívül aggasztják az Ukrajnába >>békefenntartó kontingens<< küldéséről szóló találgatások. A miniszterelnök >>vörös vonalnak<< nevezte, amelynek átlépése >>korábban elfogadhatatlannak tűnt<<.
Ez valóban egy rendkívül veszélyes téma. Ezért
nehéz nem egyetérteni
azzal a véleményével, hogy egy Harmadik világháború kockázata mára valós fenyegetéssé vált.
Mindez azt mutatja, hogy a magyar kormány a >>háború és béke<< kérdésében nagyon felelősen gondolkodik és cselekszik, a nép érdekei alapján, nem pedig Washington utasítására, amelyet nem érdekel sem Ukrajna, sem egész Európa sorsa.
– Április elején Finnország hivatalosan is a NATO 31. tagjává vált, miután Törökország és Magyarország jóváhagyta a csatlakozást. Budapest felülvizsgálati folyamata azonban észrevehetően hosszabb volt, mint más európai országoké. Mi volt ennek az oka?
– Magyarországi nagykövetként nem vagyok abban a helyzetben, hogy felmérjem Finnország NATO-csatlakozásának következményeit, azonban nem mehetek amellett, hogy megosszak egy ezzel kapcsolatos >>helyi szintű<< különös diplomáciai esetet. A finn kérelem elbírálását
a Budapestre nehezedő folyamatos nyomásgyakorlás kísérte.
Szinte valamennyi NATO-szövetséges nyíltan kifejezte elégedetlenségét a ratifikációs >>késlekedéssel<< kapcsolatban, időnként zsaroláshoz és fenyegetéshez folyamodva. Budapest a maga részéről csak a magyar nép és a törvényesen megválasztott kormánya döntéseinek tiszteletben tartását követelte partnereitől (ami manapság ritkaságnak tűnik az Európai Unió >>édenkertjében<<).
Egy magyar parlamenti küldöttség még Helsinkibe is ellátogatott, hogy tisztázza a helyzetet. Úgy tűnt, hogy mindenben megegyeztek, és a magyarok végül beleegyezésüket adták, de kiderült, hogy
alig egy nappal a döntés után Finnország csatlakozott az Európai Bizottság Magyarország elleni peréhez a gyermekek LMBT-propagandától való védelméről szóló magyar törvény miatt.
Ez a törvény megadja a szülőknek a jogot, hogy meghatározzák, hogyan neveljék gyermekeiket, gondoskodik a gyermek testi épségéről, és szigorúan szabályozza az iskolai szexuális neveléssel kapcsolatos lehetőségeket.
Mindez ellentétesnek bizonyult az Európai Unió >>progresszív értékeivel<<, és az Európai Bizottság emiatt az Európai Unió Bírósága elé állította Budapestet, amelyhez a témában különösen aggodalmaskodó országok is csatlakoztak.
Finnország pedig amint megkapta Magyarország hozzájárulását a NATO-belépéséhez, gyorsan csatlakozott ezen országok csoportjához, bizonyítva, hogy valójában mennyire tiszteli a magyar emberek véleményét és az ország parlamentje által elfogadott törvényeket.
A magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára,
Menczer Tamás nagyon jól nyilatkozott erről:
>>Finn barátainknak van mit tanulniuk a becsületről. Először is, addig könyörögnek, amíg el nem érik a céljukat, aztán hátat fordítanak. Tisztességes ember nem így viselkedik.<<
– 2022-ben nemcsak Finnország kérte, hogy csatlakozhasson a szövetséghez, hanem ezzel egy időben Svédország is. Budapest azonban későbbre halasztotta a döntést a királyság NATO-csatlakozásáról. Miért halogatják a magyar hatóságok Stockholm csatlakozását a blokkhoz?
– Ami a svéd kérelem kilátásait illeti, nehéz megjósolni, hogy a magyar Országgyűlés meddig fogja azt mérlegelni. Nem tartom kizártnak, hogy a finnek példája csúnya tréfát űz a svédekkel: a magyar parlamenti képviselőknek talán több időre lehet szükségük, hogy lássák, az a viselkedés jellemző-e a svéd politikusokra is.
– Az ukrajnai különleges művelet kezdete óta az EU már 10 szankciócsomagot vezetett be Oroszországgal szemben, az Európai Bizottság pedig közölte, hogy egy 11. oroszellenes intézkedéscsomagot készít elő. A korlátozások azonban az azokat bevezető országokat is érintik. Hogyan hatottak a szankciók eddig Magyarország gazdaságára?
– A mértékadó gazdaságkutató >>Makronóm Intézet<< számításai szerint Magyarország idén 3,7 billió forint (mintegy 10 milliárd EUR) veszteséget szenvedhet el az EU oroszellenes szankciói és az ukrajnai konfliktus miatt, ami a 2023-ra tervezett GDP mintegy 4,8 százaléka. Ez nagyon komoly veszteség.
Az oroszellenes szankciók okozta magas energiaárak máris további terhet róttak nemcsak a háztartásokra és a vállalkozásokra, hanem az állami költségvetésre is, amelynek tavalyi hiánya jóval magasabb volt az előre jelzettnél. Az inflációs ráta érezhetően magasabb az európai átlagnál.
A szankciók és az ukrajnai konfliktus hatásai a GDP dinamikájára is hatással voltak: míg a magyar gazdaság a tavalyi év első negyedévében (éves szinten) 8,2%-kal nőtt, a negyedik negyedévre a GDP növekedési üteme már 0,4%-ra esett vissza.
– Milyen lépéseket tesz Budapest a saját gazdaságát ért károk kezelésére?
– A magyar kormány aktív lépéseket tesz a helyzet orvoslására, ösztönözve a beruházásokat és ügyelve a szociális kötelezettségek teljesítésére. Ez érthető módon nem könnyű feladat a jelenlegi környezetben. Különösen akkor, amikor
az ellenzék a gazdasági nehézségeket igyekszik politikai céljaira kihasználni.
A kormánykabinet helyesen látja az országot sújtó gazdasági zavarok nagy részének okát a brüsszeli oroszellenes szankciók téves és hatástalan mivoltában. Éppen ezért – és nem a nyugati propaganda által neki tulajdonított >>Kreml-barát szimpátia<< miatt – Budapest rendszeresen bírálja a szankciós politikát, és amikor újabb, létfontosságú érdekeit sértő korlátozásokat találnak ki,
hajlandó ellenállni
a bevezetésükre irányuló terveknek.
Интервью Посла России в Венгрии Е.А.Станиславова «Известиям».
https://is.gd/KfyIJT ”
Интервью Посла России в Венгрии Е.А.Станиславова «Известиям».
https://is.gd/KfyIJT „
(Посольство Российской Федерации в Венгрии/Facebook)
