Csapdába esett a magyar gazdaság.
A tévút iskolapéldájának nevezte Csaba László azt a gondolatot, hogy Magyarország az akkumulátorgyártás nagyhatalma lesz.
A Magyar Tudományos Akadémia tagja szerint a beruházókat inkább a környezetvédelmi szempontok részleges mellőzése és az alacsony bérek vonzzák.
„Annak idején az az elképzelés, hogy Magyarország a kedvezőtlen versenypiaci helyzetből egy kedvezőbbe megy át az alkatrészösszeszerelő-üzemek révén, a kezdeti szakaszban helyesnek bizonyult. Az egykor húzóágazatnak tekintett iparág jövője
leáldozott”
– fogalmazott a közgazdász a Népszavának adott interjújában.
„Most már ezt meg kellene haladni, ennyi idő eltelte után előre is kellene menni, aminek jelei viszont nem látszanak. A kutatás-fejlesztés nem a kívánt mértékben,
csak korlátozottan és ellentmondásosan halad előre.
Így húzza magával Magyarországra a fejlettebb beruházásokat, olyanokat, amelyek az értékláncban való magasabb színtű bekapcsolódást segítené elő. Ezáltal az ország versenyképessége javulna”
– mondta Csaba László, majd hozzátette:
„Ennek semmi jele.”
A legtöbb területen megfigyelhető a minőség lecsúszása – fogalmazott az akadémikus, szerinte ugyanis a felsőoktatásban nem készítik fel a hallgatókat arra, mi lesz 10-15 év múlva,
a legjobb képességűek elmennek az országból, pedig különösen nagy szükség lenne rájuk.
Az akadémikus szerint látszólag nem rosszak a magyar gazdaság mutatói, a tavalyi 4 százalék feletti növekedés is szép teljesítmény, a fogyasztási adatokra sem lehet panasz, és a külső finanszírozás sem dőlt be. Azonban ha nem forintban, hanem euróban vizsgáljuk a számokat, látható, hogy a közepes fejlettség csapdájába esett az ország. Ez bővülést és valamekkora előrehaladást jelent, de
az az áttörés nincs meg, ami magasabb kategóriába vinné Magyarországot
– összegezte a jelenlegi helyzetet.
Csaba László szerint ez a jelenség akkor következik be, ha a kormány nagyon rövid távú megfontolások alapján dönt, és nem foglalkozik azzal, mi lesz 4-5 év múlva. A döntéseket ilyekor általában a népszerűség vezérli, a népszerűtlen változások elmaradnak, pedig szükségesek lennének. A magyar gazdaságban több példa isvan erre: oktatásban, egészségügyben, igazságszolgáltatásban, regionális fejlesztési ügyekben.
Ennek ellenére nem javíthatatlan a helyzet a közgazdász szerint.
„A forráselosztás rendszere kevéssé hatékony, a tőkepiaci rendszer nem működik jól, ennek következtében a fogyasztás nem tud igazán bővülni, vagyis a felzárkózásra most nincs esély”
– jelentette ki.
A kormány ugyan felismerte, hogy hol kellene javítani – elsőként egészségipar és jól fizető munkahelyek területén – mégsem történt semmi.
Az akadémikus borúlátó a rövid távú gazdasági kilátásokat nézve, úgy nyilatkozott:
„Azokból a fejlesztésekből és költésekből, amelyek nálunk végbe mentek, idén nemigen lesz termelés és fejlődés, a mezőgazdaság és egy kedvező év a turizmusban hozhat pozitv számokat, de ez egy stagnáló gazdaság. Egy év múlva a kormányzat pedig győzelmi jelentést fogalmaz majd meg, hogy lám, 2023-ban is pozitív volt a GDP.”
Ugyanakkor az inflációról elmondta, szerinte az áremelkedés növekedése mérséklődhet 2023-ban, ám a kormány terve az egyszámjegyű inflációról nem valószínű, hogy beválik.
(nepszava.hu nyomán)
