Vélemény.
„A vártnál nagyobb mértékben mérséklődött márciusban az infláció az euró-övezetben éves szinten, tovább távolodva az októberi rekordszinttől – közölte pénteken az Európai Unió statisztikai hivatala. Az Eurostat előzetes adatai szerint 6,9 százalékra csökkent az infláció az euró-övezetben, ami a februári 8,5, valamint az októberi, rekordszintű 10,6 százalékhoz képest előrelépésnek számít. Az elemzői várakozások eleinte a márciusi inflációs átlagot 7,1 százalékra várták. Viszont 0,9 százalékkal még így is nőttek a fogyasztói árak februárhoz képest.” (hvg.hu)
Szeretném hangsúlyozni, hogy előzetes adatokról van szó, és az is fontos, hogy nem az EU 27 tagállamának inflációs teljesítménye került minősítésre, hanem „csak” az euróövezetbe tartozó országoké, szám szerint húszé. (Kimaradt: Bulgária, Románia, Magyarország, Csehország, Lengyelország, Dánia és Svédország, viszont a 2023. január 1. óta az eurózónában büszkélkedő Horvátország már a listában van.) Nézzük a számokat, a teljesség igénye nélkül.
Az éves pénzromlás ütemének vonatkozásában (2023. március/2022. március) a lista élén – pozitív megközelítésben – Spanyolország és a Benelux államok állnak:
- Luxembourg 3,0 %
- Spanyolország 3,1 %
- Hollandia 4,5 %
- Belgium 4,9 %
A középmezőnyhöz tartozik:
- Franciaország 6,6 %
- Málta 7,0 %
- Olaszország 8,2 %
- Ausztria 9,2 %
A tabella sereghajtói (a 10 % felettiek) a következők:
- Horvátország 10,5 %
- Litvánia 15,2 %
- Észtország 15,6 %
- Lettország 17,3 %
Ezekhez a számokhoz érdemes viszonyítani a magyarországi éves szinten számolt inflációs adatokat, amelyek közül az utolsó négyhavi értékeket tüntettem fel (márciusi magyar adat még nincs):
- 2022. november/2021. november 23,1 %
- 2022. december/2021. december 25,0 %
- 2023.január /2022. január 26,2 %
- 2023.február/2022. február 25,8 %
A különbségek döbbenetesen nagyok, a magyar értékek csak nagyon lassan mérséklődnek.
Az eurózóna országai közül tizenhat már az első negyedév végére elérte, hogy év/év összehasonlításban egy számjegyű az infláció. Nálunk a Magyar Nemzeti Bank március végi jóslatában éves szinten 15,0 – 19,5 százalékos szinttel számol, és azzal, hogy december hónapban (tehát nem éves összevetésben) talán tíz százalék alá süllyed a pénzromlás üteme.
Az eurózóna országaihoz képest tehát óriási késedelemben vagyunk. A magyar miniszterelnök persze nagyon elszánt, ezért aztán március 31-i rádiónyilatkozatában így szólt:
„Az infláció magától nem fog csökkenni, az inflációt le kell törni. Ez kicsit olyan népiesen hangzik, mint ahogy az ember ősszel kukoricát tör, de valóban: a mozdulat hasonlít. Tehát az inflációt nyakon kell ragadni, és le kell törni. Van egy nemzetközi tudás arról, hogy hogyan kell az inflációt letörni.”
Ha tényleg van nemzetközi tudás, akkor a hangzatos ígéretek, a „nyakonragadás” és a „kukoricatörés” helyett talán célszerűbb lenne a spanyol, az olasz valamint a Benelux államok inflációellenes intézkedéseit tanulmányozni és azokat – megfelelő adaptációval –
a hazai gyakorlatban minél gyorsabban alkalmazni!
Dr. Dávid Ferenc
