Súlyos kijelentések.
Orbán Viktor megtartotta szokásos péntek reggeli interjúját a Kossuth rádióban, ahol a kormányfő többek között kijelentette:
„Nem kétséges, hogy a háború egyre véresebb és brutálisabb.”
Az interjú során Orbán érintette az orosz-ukrán háborút, a közös uniós lőszerbeszerzés ügyét, valamint a múlt heti, kétnapos uniós csúcs is szóba került.
„A háború helyett a béke mellé álló országok száma egyáltalán nem növekedett”
– állapította meg a miniszterelnök.
„Az európai emberek békét akarnak, az uniós vezetők háborús álláspontot képviselnek”
– állította a miniszterelnök.
Orbán vélekedése szerint a világháború veszélye nem irodalmi túlzás, hanem reális veszély ebben a pillanatban.
„Közel vagyunk ehhez az átléphetetlennek vélt határhoz”
– mondta, hozzátéve,
Magyarország biztonsága veszélyben van, ami a háború eszkalációjának kockázatával csak növekszik.
Orbán aggodalmát fejezte ki, hogy Ukrajna egyre durvább eszközöket kap. A miniszterelnök úgy látja, hogy egyre inkább legitim kérdéssé válik, hogy békefenntartó csapatokat küldhetnek-e a háborúba.
A közös uniós lőszerbeszerzéssel kapcsolatban elmondta: Magyarország esetében ez a hazai hadsereg gyorsabb és olcsóbb ellátását jelenti, első sorban nem Ukrajnáról szól. Úgy látja, a nyugati álláspont erkölcsi megalapozottságú, de a világ azt mondja, hogy ez nem így van. Az európaiak folyamatosan szembesülnek ezzel a másik állásponttal.
„Magyarország álláspontja a világ többséghez, a globális többséghez tartozik, noha Európában kisebbségben van”
– mondta.
Orbán azt mondta, izgalmas spekulatív kérdések, hogy milyen békeszerződést kell kötni, de a magyar álláspont elsősorban a tűzszünetről szól. Szerinte azt kell elérni, hogy ne halljon meg több ember, majd utána ki lehet gondolni a rendezéshez vezető béke kereteit.
„Először tűzszünet kell. Innen kell elindulni, onnantól bármi megtörténhet”
– mondta Orbán, hozzátéve, ez mindkét harcoló félnek az érdeke.
Orbán meglátása szerint
„a baloldal háborúpárti”.
A kormánypárt „békepárti” határozatának elfogadása jó lehetőség lett volna az ellenzék számára, hogy változtasson a pozícióján – vélekedett. Szerinte ők fölkínálták a lehetőséget, hogy a béke oldalára álljanak, de nem látja annak a jeleit, hogy átálltak volna a béketáborba.
Orbán elmondta, igyekszik megérteni a többi európai ország álláspontját háborúval kapcsolatban. Voltak, akik az elejétől világos álláspontot képviseltek – ilyen volt az Egyesült Államok –, de a nagy többség nem ilyen volt. Nagyhatalmak is sodródó álláspontot képviselnek. A németek tipikusan ilyenek voltak, hiszen ők ki akartak maradni a konfliktusból – elemezte Orbán.
„A háborúpártiak veszélybe sodorták az Európai Uniót, amelytől két dolgot várunk. Az első, hogy legyen tartós béke. Hogy a háború veszélye folyamatosan alacsony legyen.
Az unió maga egy háborúpárti intézménnyé vált.
A másik, hogy az elért jólét szintjét őrizze meg. Ehhez képest a háború és a szankciók tönkreteszik az európai gazdaságot”
– fejtette ki Orbán.
Orbán kitért a szankciókra is, amivel kapcsolatban azt állapította meg, hogy – szerinte – a szankciókkal kapcsolatban egymásnak ellentmondó hírek vannak. Mint mondta, az Oroszországból származó gazdasági adatok hitelessége mindig is kérdéses volt, háborúban pedig pláne nem várható el tőlük, hogy igazat mondjanak,
Orbán szerint az oroszok nem is mondanak.
A miniszterelnök emlékeztetett: nem először vezettek be szankciókat Oroszország ellen. 2015-ben a létfontosságú szerveket nem érintették a szankciók, de az agráriumot igen, és három éven belül a mezőgazdaság terén önellátóvá vált Oroszország. Pedig akkortájt Magyarország még exportált agrártermékeket Oroszországba – idézte fel.
Orbán szót ejtett az infláció kérdéséről is, amivel kapcsolatban elismételte: „az inflációt le kell törni.”
„Az első fecskék megjelentek. Nem szeretnék hurráoptimista lenni, de most már a kereskedők és élelmiszerláncok versenyeznek abban, hogy ki tud olcsóbb árat ajánlani. Egy antiinflációs verseny alakult ki”
– értékelt Orbán.
„Egy intellektuális kihívás még áll a kormány előtt. Vannak még az árstopjaink, ezek hasznosak, de zavarokat is okoznak az ellátásban. Amíg az infláció nagyon magas ezeket fent kell tartani,
hogy az emberek olcsón jussanak élelmiszerhez.
A rezsivédelmi rendszert meg tudtuk tartani, de az élelmiszerek tekintetében, ahogy csökkennek az árak, úgy fogjuk kivezetni az árstopokat”
– zárta a miniszterelnök.
Videó:
(Orbán Viktor/Youtube)
