Kiadta magából.
Kovács Zoltán hosszú, angol nyelvű blogbejegyzésben írt arról, hogy – szerinte – mi az a három ok, amely arra készteti az Orbán-kormányt, hogy blokkolja Svédország NATO-csatlakozását. A Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért felelős államtitkára az About Hungary nevű kormányzati oldalon árulta el a kormányzati érveket.
Kovács azt állította:
- Svédország folyamatosan aláássa a kapcsolatokat,
- omladozik az erkölcsi felsőbbrendűség trónja,
- hiányzik a figyelem és a tisztelet.
Kovács szerint az ukrajnai háborúval párhuzamosan „a folyamatos viszálykodás lyukakat üt Európa korábbi biztonságának szövetén„.
Mindemellett dicséretesnek nevezte, hogy leült tárgyalni a magyar kabinettel a két skandináv ország vezetése. Bár hozzátette: a svédek esetében
„bőséges mennyiségű sérelmet kell feldolgozni„,
mielőtt jóváhagyják az ország NATO-tagságát.
Kovács kemény kritikát fogalmazott meg a svéd parlamenti képviselőkkel szemben, szerinte ugyanis ők többször is
„támadták Magyarországot„
(értsd: annak kormányát) diplomáciai eszközökkel, és a „magyar érdekek” ellenében használták politikai befolyásukat.
Rendhagyó, hogy az államtitkár szerint Svédország esetében nem „a brüsszeli bürokraták szokásos beavatkozásáról” van szó, és nem csupán a helyi baloldal tehet a konfliktusról. A politikus szerint nyíltan Magyarország-ellenes hozzáállásról van szó, amely hosszú ideje érvényesül.
Példaként megemlítette a regnáló jobboldali kormányfő, Ulf Kristenssen 2021-es kijelentését, amely szerinte lényege szerinte az volt, hogy az Európai Uniónak nyomást kell gyakorolnia a magyar kormányra, és támogatnia kell az ellenzéket.
Kovács azt állítja, a fenti példák „vélt erkölcsi felsőbbrendűséget sugallnak, ami a legjobb esetben is nevetséges”, és ezután egy nyíltan szélsőjobboldali provokációt idézett fel a Korán-égetésről, amelyhez egyébként a helyi kormányzatnak semmi köze nem volt. Élcelődve hozzátette: az sem a magyar kormány volt, amelyik a szabad véleménynyilvánítás jogával vette védelembe az esetet.
„Az országaink közötti kapcsolatok az évek során megromlottak, ami a szakadék áthidalását még nagyobb kihívássá teszi ezekben a nehéz időkben”
– jelentette ki a nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkár. Elmondása szerint éppen emiatt küldött delegációt Svédországba a magyar kabinet.
A svéd kormányt azonban mindezek nem érdeklik, és emiatt minősítették „zsarolási taktikának” a magyar kormány tárgyalási szándékát – vélekedett Kovács. Végül megjegyezte: Törökország „aggodalmait” látva addig nem várható pozitív döntés, amíg „nem kezdenek változtatni a hangnemükön, és nem segítenek begyógyítani a sebeket”.
(24.hu nyomán)
