Elfogyott a türelmük.
Nyílt levélben kérte a V21 csoport a magyar kormányt, hogy haladéktalanul ratifikálja a magyar Országgyűlés a svéd és finn NATO-csatlakozást.
A korábbi kormányok tagjait, volt képviselőket és neves közéleti szereplőket tömörítő csoport úgy nyilatkozott, az orosz-ukrán háború egyetlen felelőse Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint az agresszió célja a volt Szovjetunió és az egykori szovjet blokk legalább részleges visszaállítása.
„Nyomatékosan kérjük, hogy az Országgyűlés haladéktalanul ratifikálja védelmi szövetségünk, a NATO kibővítését Svédországgal és Finnországgal. Késlekedésnek nincs helye és indoka, a két belépő ország erősíti a védelmi szövetséget, amelynek tagja vagyunk és fokozza annak európai jellegét”
– írták a korábbi politikusok és miniszterek.
Szerintük komoly változásra van szükség a külpolitikában, hogy helyreálljon a bizalmi viszony a NATO-val és az Unió tagállamaival. Úgy látják, az Egyesült Államokkal rendezni kell a viszonyt, ezért a velük szemben indított propaganda beszüntetését sürgetik. A nézeteltérések rendezését alapvető állami érdeknek tekintik.
A v21 nyílt levelét a csoport közösségi oldalán közölték, azt változtatás nélkül idézzük alább:
„Magyarország Országgyűlésének Tisztelt Képviselői!
A sokunkban egyre növekvő aggodalom késztet bennünket, korábbi kormányok tagjait, korábbi országgyűlési képviselőket, a tudományos és művészeti élet szereplőit arra, hogy Önökhöz, mint Magyarország jövőjéért súlyos felelősséggel tartozó honfitársainkhoz forduljunk nyílt levelünkkel.
Nyomatékosan kérjük, hogy az Országgyűlés
haladéktalanul ratifikálja
védelmi szövetségünk, a NATO kibővítését Svédországgal és Finnországgal. Késlekedésnek nincs helye és indoka, a két belépő ország erősíti a védelmi szövetséget, amelynek tagja vagyunk és fokozza annak európai jellegét.
A hidegháború egyes drámai szakaszai óta
Európa nem volt akkora veszélyben, mint most.
Minden politikai konfliktus okai szerteágazóak, de a háborúnak az a felelőse, aki elkezdi. Az orosz-ukrán háború egyetlen felelőse Putyin elnök és az orosz birodalmi terjeszkedés, célja a volt Szovjetunió és az egykori szovjet blokk legalább részbeni helyreállítása.
A készülő Határozat alapján is hassanak oda, hogy a kormány adjon ki világos állásfoglalást, amelyben megnevezi az orosz agresszort és kinyilvánítja szolidaritását a megtámadott ukrán néppel; csatlakozzon a szövetségeseinkhez, akik a tartós és igazságos béke érdekében azt követelik Oroszországtól, hogy vonuljon vissza az ukrán határok mögé. Elvárjuk, hogy a kormány irányítása alatt álló médiumok felhagynak az orosz propaganda kritikátlan terjesztésével.
A Nyugat – aminek Magyarország is integráns része – a fenntartható béke és biztonság érdekében fegyverekkel is támogatja az állami létét és függetlenségét védő Ukrajnát. Egy azonnali tűzszünet orosz ellenőrzés alatt hagyná Ukrajna területének egy ötödét és súlyosan sértené az ország területi épségét, amit 1994-ben az Orosz Föderáció is garantált.
A jelenlegi frontvonalon kialakult helyzet elfogadása a nemzetközi jog, konkrétan az ENSZ Alapokmánya 2. cikkének következmények nélküli fölrúgása lenne, világméretekben bátorítva az erősebb hatalmak agresszióját.
A nemzetközi közösség által elfogadható, valóban igazságos béke lesz csak tartós. A jelenlegi orosz-ukrán front rögzülése és nemzetközi határrá válása nem garantálná a békét, éppen ellenkezőleg, más térségekben, például a Távol-Keleten, könnyen vezetne olyan háborúhoz, amelyben az Egyesült Államok és Kína szembe kerülne egymással.
Egy újabb hidegháború háttérbe szorítaná az emberiséget fenyegető sok más veszélyt a klímaváltozástól a környezetpusztításon át a politikai és vallási fundamentalizmusig, a terrorizmusig.
Ebben a feszült helyzetben a magyar külpolitika is mérlegre kerül. Hazánk békéjét, fejlődését és jólétét kizárólag szövetségi rendszerünk egysége és szilárdsága biztosíthatja. A jelenlegi külpolitika azonban elszigeteli hazánkat, szembe fordítja szövetségeseinkkel, eltávolítja barátainkat, gyengíti biztonsági és gazdasági érdekeinket, mindez árt Magyarország jövőjének.
Külpolitikánkban azonnali fordulatra van szükség. Alapvető érdekünk, hogy helyreálljon a baráti, szövetségesi és bizalmi viszony a NATO és az Európai Unió tagállamaival, kiemelten az Egyesült Államokkal.
Be kell szüntetni a velük szemben ellenséges propagandát,
és törekedni kell a fennálló konfliktusok, nézetkülönbségek mielőbbi közös rendezésére. Ez alapvető nemzeti érdek.
Nem szabad hazánkat kiszolgáltatni keleti autokratikus hatalmak befolyásának. Az orosz technológiára és fűtőanyagra épülő új atomreaktor, az energiaigényes akkumulátorgyártáshoz szükséges gázerőművek csak növelnék függőségünket, márpedig éppen ennek a csökkentése nemzetbiztonsági érdekünk.
A Kínával, a demokratikus világ elsőszámú riválisával növelni kívánt együttműködés gazdaságilag kétséges előnyökkel jár, politikailag pedig inkább káros.
Tisztelt Képviselők! Amikor teljes felelősségükkel szavazni fognak a NATO bővítéséről, kérjük, hogy vegyék figyelembe a kérdés tágabb összefüggéseit is!
Budapest, 2023. március 20-án
A V21 csoport társelnökei és tagjai:
Balázs Péter közgazdász, egyetemi tanár
EU-biztos (2004), külügyminiszter (2009–2010)
Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár
ipari és kereskedelmi miniszter (1990–1991)
a Magyar Nemzeti Bank elnöke (1991–1994)
Andor László közgazdász, egyetemi docens
EU-biztos (2010–2014)
Bárándy Péter ügyvéd
igazságügyi miniszter (2002–2004)
Bozóki András politológus, egyetemi tanár
kulturális miniszter (2005–2006)
Érsek Ákos közlekedési közgazdász, jogász
MÁV kormányzati kapcsolatok igazgató (2005–2006)
Göncz Kinga orvos, pszichiáter
ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi
miniszter (2004–2006)
külügyminiszter (2006–2009)
Hegyesiné Orsós Éva tanár, népművelő
a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke
(1995–1998)
szociális és családügyi helyettes államtitkár
(2002–2003)
Herczog László közgazdász
szociális és munkaügyi miniszter (2009–2010)
Holoda Attila olajmérnök, közgazdász
energiaügyi helyettes államtitkár (2012)
Jeszenszky Géza történész, egyetemi tanár
külügyminiszter (1990–1994)
Kajdi József jogász
államtitkár, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője
(1990–1994)
Nagy Zoltán közgazdász
pénzügyminisztériumi államtitkár (1992–1994)
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke (1998–2010)
Pusztai Erzsébet orvos
népjóléti államtitkár (1992–1994)
egészségügyi államtitkár (1998–2000)
Raskó György agrárközgazdász
mezőgazdasági államtitkár (1991–1994)
Székely Tamás orvos
egészségügyi miniszter (2008–2010)
továbbá
Bojár Gábor vállalkozó, üzletember
Csaba László közgazdász, egyetemi tanár
Győrffy Dóra közgazdász, egyetemi tanár
Gulyás Balázs publicista, a Gulyáságyú Média alapítója
Herman János diplomata, külpolitikai kormányszóvivő, (1992–1994), a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára (1998–2000), nagykövet a NATO-nál (2000–2005), az Európai Unió nagykövete Norvégiában (2009–2013) és Georgiában
(2014–2018)
Kalmár Béla médiainformatikus, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) ügyvivője (1988–1990), a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája ügyvivője és alelnöke (1990–1994), a Közlekedési, Hírközlési- és Vízügyi Minisztérium kabinetfőnöke (1998–2000), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság igazgatója (2006–2010)
Király Miklós jogász, egyetemi tanár
Márton András Jászai-díjas színművész, főkonzul (1991–1995)
a New York-i Magyar Kulturális Központ igazgatója (2001–2005)
Pálinkás József atomfizikus, egyetemi tanár, az MTA elnöke (2008–2014)
Szakolczai György közgazdász, egyetemi tanár
Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, külügyi államtitkár (1994–1997)
Zalatnay István teológus, filozófus, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese (1990–1994)
Tóth András orvos, diplomata, nagykövet (Kenya, Dánia)
Zachár Zsófia irodalomtörténész, a Hungarian Quarterly szerkesztője, majd főszerkesztője (1990–2012)
A kormány már hónapok óta húzza a két ország csatlakozási kérelmének ratifikálását. Legutóbb március 31-re tűzték ki a zárószavazást.
(V21 – Legyünk többen/Facebook/Nyugati Fény)
