Országos tiltakozás indult.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara petíciót indított azok után, hogy Hódmezővásárhely önkormányzata tervbe vette a települési adó (vagyis a földadó) bevezetését. A Fidesz-közeli MAGOSZ (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége) és a NAK közösen petíciót indítottak a kezdeményezés ellen.
Jakab István, a MAGOSZ elnöke – mellesleg fideszes országgyűlési képviselő, az Országgyűlés alelnöke – felszólította a hódmezővásárhelyi polgármestert, hogy „fejezze be ezt a játékot„. Közölte: egyeztetni fognak a termelőkkel és a földtulajdonosokkal, és minden eszközt fel fognak használni a földadó megakadályozása érdekében.
„A gazdákat nem szabad hátrányba hozni, hiszen nyitott piacon, más EU-tagállamokkal versenyezve kell helyt állniuk, Márki-Zay Péter intézkedése ezért teljesen elfogadhatatlan”
– hangsúlyozta a szervezet elnöke.
Az adó elleni petíció kezdeményezője Szél István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád-Csanád megyei elnöke, Székkutas fideszes polgármestere, aki a Magyar Narancsnak elmondta: az Agrárminisztériumban készülő jogszabályt nem ismeri, de abban biztos, hogy akik az összeállításán dolgoznak a tárcánál, azok számára is egyértelmű a cél:
ne lehessen adót kivetni a termőföldre.
A lap megjegyezte, a tiltakozó petíció szövegében is Hódmezővásárhely és Márki-Zay Péter polgármester neve szerepel, ugyanakkor országszerte még 135 másik önkormányzatnál is létezik már évek óta ez az adónem, így Hajdúnánáson is, amelynek polgármestere a szintén fideszes Szólláth Tibor, aki egyébként a NAK országos alelnöke.
Emlékeztettek, hogy Vásárhelyen először még Lázár János javasolta a földadó bevezetését, még 2016-ban, amikor a városvezetés is fideszes irányítása alatt állt. Most viszont furcsa mód Lázár is felszólalt az adó ellen: egyenesen kuláküldözésről, a gazdák megbélyegzéséről, megbüntetéséről és kiközösítéséről beszélt Vásárhelyen.
A lap megkereste az ügyben Lázár Jánost, Szólláth Tibort, Szél Istvánt és Farkas Sándor agrárminiszter-helyettest is. Szél István pedig azóta reagált is megkeresésükre.
„Ahogy híre ment Csongrád-Csanád megyében, hogy Hódmezővásárhely ennek az adónak a bevezetésére készül, nem sokkal később Szentesen is felvetődött ez az ötlet”
– mondta Szél István.
„Ott a gazdák végül lebeszélték a polgármestert. Veszprém megyében Tüskevár településen információm szerint aranykoronánként ezer forintot vetettek ki. 22-23 aranykoronás földek esetében ez hektáronként 22-23 ezer forint.
A föld megadóztatását veszélyes játéknak tartom.
Ezért próbáltam figyelemfelhívásként petíciót indítani, nincs ebben a kezdeményezében semmi ördögtől való”
– tette hozzá.
Novemberben a hajdúnánási képviselő-testület ülésén a helyi ellenzéki képviselő éppen a kamarával tárgyalt a települési adó emelése ellen, azonban a várost vezető kormánypárti többség, Szólláth Tibor polgármesterrel az élen nem tágított, és
megemelték a duplájára a földadót,
arra hivatkozva, hogy szüksége van az önkormányzatnak a plusz bevételre.
„Pártállástól függetlenül egyetértek azzal az ellenzéki képviselővel: Magyarországon a termőföldet ne lehessen megadóztatni. És nem értek egyet azokkal a polgármesterekkel, akik a településükön kezdeményezték a bevezetését, függetlenül attól, ki milyen párti”
– közölte Szél István, aki hozzátette: 2010 óta, amióta Székkutason polgármester, egyszer sem fordult meg a fejében, hogy ezt be kellene vezetni.
„A péknek sem adóztatják meg a keverőtálját, önnek sem a tollát. Mindenki fizet adót, de ott, ahol kell”
– mondta.
A hajdúnánási vita során a helyi fideszes pénzügyi bizottsági elnök is azzal érvelt, amivel a nem kormánypárti vásárhelyi városvezetés: nem azokat adóztatják, akik maguk művelik a földjüket, hanem
azokat, akik bérbeadják azt.
Szél István hangsúlyozta:
ennek a végeredmény szempontjából nincs jelentősége.
„Tavaly, amikor a gazdák fölkeresték a földtulajdonosokat, hogy a szerződés szerint kifizessék a haszonbérleti díjat, tudom, a döntő többségük Vásárhelyen azt hallhatta a tulajdonostól, »ugye, tudod, hogy emelkedni fog a díj?«. Az utóbbi 6-8 évben a szerződések 99 százaléka úgy köttetett, hogy mindennemű közteher a haszonbérlőt terheli, ez nagyon egyszerű.
A földhaszonbérleti szerződések egy részét 15-20 évre kötötték, és azok a bérlők még mindig 40-50-60 ezer forintot fizetnek a tulajdonosoknak. Ha nem is gyakran, de előfordulnak már olyan szerződések is, amelyekben a földtulajdonosok 100-120 ezer forintot elkérnek. Azért tartom veszélyesnek az új adót, mert a föld tulajdonosa rá fogja terhelni a föld használójára azt a 9900 forintot, és
ez a végén megjelenik az élelmiszer árában, elkerülhetetlenül”
– mondta Szél István.
A petícióra az Agrárminisztérium nemrég úgy reagált: kész törvényt alkotni az adóforma bevezetését megtiltva. A petícióra országosan már több mint 120 ezer aláírást gyűjtött.
(magyarnarancs.hu nyomán)
