Egyhangúlag határoztak erről.
Elutasították Pollreisz Balázs akkumulátorgyárral kapcsolatos népszavazási kérdéseit Győrben,
a bizottság nem tartotta egyértelműnek őket,
márpedig a bizottsági elnök szerint ez elvárás mind a közgyűlés, mind a választópolgárok részéről.
Győr 10 milliárd forintos kölcsönt kapott az ipari park bővítésére, a gyanú szerint akkumulátorgyárnak szánják a területet. Győrszentiván mellé tervezik, ezért a település lakói 5585 aláírást gyűjtöttek a projekt ellen, tüntetést és lakossági fórumot szerveztek, valamint 16 milliót gyűjtöttek, hogy az önkormányzattól független légszennyezettségi mérést végezhessenek.
„Akarja-e Ön, hogy Győrben akkumulátorgyár létesüljön?”
– ez volt az MSZP-s önkormányzati képviselő első kérdése, amelynek hitelesítését egyhangúlag megtagadta a Helyi Választási Bizottság.
A dr. Gál Miklós által elnökölt ismertette, hogy kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben lehet helyi népszavazást kezdeményezni és az egyértelműség feltételeit tisztázta.
A „létesít” szócska okozta a problémát, valamint a hely- és időbeli meghatározás is hiányzott szerintük, továbbá
a „Győrben” szót pongyolának (!) tartották,
és időbeli korlát sem volt benne az indoklás szerint.
Továbbá a bizottság arról is írt, hogy a választópolgároknak nem kötelességük tudni, milyen hatása van egy akkumulátorgyárnak, amelynek vizsgálata a kormányhivatal feladata, így
még egy sikeres népszavazás után sem tudna dönteni a közgyűlést a továbbiakról.
Pollreisz szerint a megfogalmazás pont azért „ilyen egyszerű„, mert máshol is az egyértelműség kérdésével utasították el az akkumulátorgyáras népszavazásokat.
Második kérdése:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Győr Megyei Jogú Város önkormányzata ne kezdeményezzen kisajátítási (szerk.) eljárást a 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelettel kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított Győri Ipari Park bővítése céljából?„
A képviselő szerint ez egyértelmű és a közgyűlés hatáskörébe tartozik, valamint így a gazdák kezében a döntés, hogy kinek adják el földjeiket.
A bizottság elnöke szerint azonban „magasabb rendű jogszabály” van érvényben a kérdésnél, ezért erről sem határozhat a közgyűlés, mivel a beruházásért a főispánon keresztül a kormány felel.
Pollreisz emlékeztette őket, hogy a jegyző korábbi közlése szerint
az önkormányzatnak nem muszáj kisajátítással megszerezni a földeket,
ezért úgy értelmezte, hogy a közgyűlés is dönthet a kérdésben.
(ugytudjuk.hu nyomán)
