A független médiát felszámolják és rákényszerítik az Orbán-kormány szolgálatára – írták.
Komoly aggályokat fogalmaz meg a média, az oktatás és a kultúra helyzetéről az Európai Parlament küldöttségének magyarországi látogatása alapján készült jelentés – írta a Népszava a birtokukba került, hivatalosan még nem publikált dokumentum alapján.
A jelentésben többek között írtak központosításról, öncenzúráról, nacionalista narratíváról, valamint ideológiai beavatkozásokról.
A kereszténydemokrata, szocialista, liberális és euroszkeptikus frakciókhoz tartozó képviselők tavaly novemberben találkoztak kormányzati és ellenzéki politikusokkal, állami hatóságok vezetőivel, újságírókkal, oktatási, kulturális intézmények, civil szervezetek képviselőivel.
Az EP küldöttsége szerint a kormánypártot és a kormányhoz köthető állami szerveket képviselő kinevezettek a találkozók során azt próbálták bemutatni, hogy Magyarországot a normalitás, a társadalmi és gazdasági jólét, a politikai feszültségek hiánya, valamint a társadalomnak a Fidesz ideológiájához való erős ragaszkodás jellemzi.
Az EP-képviselők azonban mindezek ellenére kifogásolják:
- a hazai média szabályozását,
- kétségbe vonják a médiahatóság függetlenségét
- és szóvá tették a KESMA megalakulását, amely szerintük bizonyíték arra, hogy a független médiát felszámolják, és rákényszerítik a kormány szolgálatára.
- Bírálták továbbá, hogy a közmédia nem enged teret a kormányétól eltérő hangoknak, és hogy az állami cégek hirdetéseinek nagy részét a Fidesz-közeli sajtó kapja.
A lap információi szerint Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke az üggyel kapcsolatban elmondta: szerinte a média nem tekinthető függetlennek, mert mindig is politikai irányvonalat követett.
Ugyan a látogatásról készített összefoglalóban nem térnek ki rá, de a Népszava értesülései szerint Koltay egyes kérdéseket provokatívnak minősített, és arra kérte az EP-delegációt, hogy
ne jöjjenek többet Magyarországra.
A küldöttség tagjai azt is nehezményezték, hogy az oktatásban és a kultúrpolitikában központosította a magyar kormányzat a döntéshozatalt.
Közölték: a teret nyerő nacionalista narratíva az alternatív álláspontokat magyarellenesnek minősíti, korlátozza a kreatív kifejezést és csökkenti a pluralitást a művészetben.
A küldöttség megállapította, hogy Magyarországon megjelentek új szervek és szervezetek, amelyekben
erősödik a kormányzati befolyás,
- ez együtt jár a tanárok és intézmények autonómiájának csökkenésével,
- az oktatás tartalmába való ideológiai beavatkozás fokozódásával
- és az egyházi tulajdonú oktatás kiterjesztésével.
A küldöttség tagjai jelezték, problematikusnak tartják az ideológia növekvő szerepét a kulturális és a művészeti életben. Úgy vélik, hogy a művészet és a kultúra kormánnyal nem szimpatizáló képviselői számára – megfelelő finanszírozás híján – egyre nehezebbé válik, hogy alkotásaikat bemutassák.
Pósán László, az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes elnöke ezzel ellentétben a küldöttség előtt már azt hangoztatta, hogy „a művészek szabadon kifejezhetik magukat, amelynek bizonyítéka, hogy két magyar Oscar-díjas filmrendező is szemben áll a kormánnyal”.
Az EP-delegáció jelentését a közeljövőben vitatják meg az EP illetékes szakbizottságában.
(nepszava.hu nyomán)
