Durván nekirontottak.
Beszámoltunk róla, hogy Matolcsy György, a jegybank elnöke, az MNB 2021-es üzleti jelentéséről szóló szerdai vitán ismét élesen kritizálta az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját. Mint mondta,
növekedési és felzárkózási válságba jutott Magyarország.
Matolcsy György azt is közölte: „reformsivatag” alakult ki, a kormányzatnak még világos céljai sincsenek.
„A 2021-es évben negatív gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre a kormány, »eleresztette az egyensúlyt«, és utána jött 2022-ben a háború, a szankciók, a brüsszeli csatározások, de
már előtte, 2021-ben elindult a negatív gazdaságpolitikai fordulat”
– fogalmazott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, hozzátéve, „meg kell előzni, hogy 2030-ban utódaink feltegyék a kérdést, hogy miért nem sikerült, hol és hogyan tévesztettek utat„.
„Azt kell mondanunk, hogy 2021-ben tévesztettünk utat,
és ezt sajnos folytattuk 2022-ben”
– jelentette ki Matolcsy György.
Hangsúlyozta: egyelőre még nem látható, hogy 2023-ban ezt az úttévesztést képesek-e módosítani. Elvileg igen, mert megtették korábban többször is, de még most nem látható – értékelt a jegybankelnök.
Matolcsy kijelentéseit követően Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke azt mondta: a testület szerint a beszámoló megfelel a jogszabályi követelményeknek, hiszen számot ad a feladatokról, a monetáris politikáról és a felügyeleti tevékenységről.
A jegybankelnök mondandójának tartamát úgy értékelte: a jegybank 2021-ben is eleget tett törvényi feladatainak, teljesítette céljait, programjai pedig hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar gazdaság teljesítménye kiemelkedő legyen.
Bánki hozzátette: a kormány 2020-ban jó döntéseket hozott a Covid utáni kilábalás érdekében, és a nemzeti össztermékhez képest a legerősebb újraindítási programot vezette be Európában, amelynek – vélekedett –
2021-re már egyedülálló növekedés lett az eredménye.
Witzmann Mihály (Fidesz) is reagált Matolcsy őszinteségi rohamára. Szerinte a magyar gazdaság a járvány harmadik hulláma alatt is bővülni tudott, nőtt a GDP, csökken a költségvetési hiány. Mint mondta, az MNB is jól dolgozott.
Dávid Ferenc (DK) felidézte a jegybankelnök parlamenti bizottságban elmondott december 5-i, kormánykritikus beszédét. Közölte: ugyan 2021 közepén ütött be az infláció,
már 2017-ben inflációs pályára állt a magyar gazdaság,
hiszen már akkor is az uniós adat kétszerese volt a magyar áremelkedés.
„Vagyis bőven a háború előtt megkezdődött a folyamat”
– húzta alá Dávid Ferenc, hozzátéve, hogy Matolcsy György korábban hibásnak nevezte a 2021-es kormányzati politikát, amely egy évtizedes hátrányt okozott. Kiemelte: Matolcsy György tagja a költségvetési tanácsnak.
„Ha így szaladtak el a költségvetések az elmúlt években, miért írta alá azokat, holott vétójoga volt?”
– tette fel kérdését Dávid Ferenc, aki kifogásolta az is, hogy a magyar társadalmat a folyamatokról nem tájékoztatták.
„A kiskereskedelem forgalma volumenében 4,5 százalékkal csökkent egy év alatt”
– hívta fel a figyelmet, majd azt kérdezte: „ha a jegybank elnöke szerint hibás intézmény az, miért nem jelezte ezt előre a kormánynak?”
Nacsa Lőrinc, a KDNP szóvivője, erőteljesen rendre utasította a jegybankot, mondván, hogy tegye a dolgát és segítse a kormányt, illetve a parlamentet a „szankciós” infláció visszaszorításában. Elmondta: fontos, hogy év végére egyszámjegyűre „vágják vissza” az inflációt.
Nacsa elismerte, hogy az eredményekhez az MNB is hozzájárult, például a válságkezelés elősegítése érdekében a jegybank az említett évben az eredménytartalékából 250 milliárd forint osztalékot fizetett be a központi költségvetésbe, és a jegybanki programok is növelték az államháztartás bevételeit.
„A jegybank bevetette eszköztárát az infláció elleni küzdelemben, de az összetett, globális gazdasági válsághelyzetben nem sikerült győzelmet aratnia”
– értékelt a szóvivő, aki szerint a kormány az élelmiszerár-stopokkal és a benzinárstoppal megvédte az embereket.
Hozzátette: az inflációt idén talán teljes mértékben nem tudják megszüntetni, mert okai nem Magyarországon vannak, és bár nem mindenben értenek egyet a jegybankkal, de közös a harc, egymásra vannak utalva az infláció elleni küzdelemben.
Vajda Zoltán, az MSZP vezérszónoka emlékeztetett:a jegybank elnöke már tavaly decemberben, az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén „pusztítóan éles kritikát” fogalmazott meg, és már akkor kitért a hibás gazdaságpolitikára, arra, hogy elszállt a költségvetési hiány és jelezte:
megbomlott a kormány és a jegybank közötti gazdasági összhang.
„Most a »felségsértés« esete is megvalósult,
nevesítette a miniszterelnököt beszámolójában”
– mondta Vajda Zoltán, hangsúlyozva, hónapok teltek el a gazdasági bizottság ülése óta, de a kormány nem fogadta meg a kritikát.
A politikus kitért arra is, hogy a jegybankelnök önkritikát nem gyakorolt, hiszen a jegybank feladata az infláció elleni küzdelem is.
„Felmerül a kérdés, hogy látja a saját szerepét abban, hogy ma Európában messze a legmagasabb a magyar infláció. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az infláció egyelőre beragadt a rendkívül magas szinten„
– mondta a politikus.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) elmondta: nem feloldható kommunikációs konfliktus, hanem elvi ellentét áll fenn a jegybank és a kormány között, így pedig
az infláció kezelhetetlen, a forint árfolyama „nem rendezhető„.
A politikus kiemelte: minél hamarabb közös hangot kell találniuk a feleknek annak érdekében, hogy kiszámíthatóvá váljon a hazai gazdasági környezet.
„Itt ellendrukkerségnek nincs helye, itt az ellendrukkerség hazaárulás”
– jelentette ki a politikus.
„Amit Matolcsy György sikertörténetnek nevez, az szerintem
ezer sebből vérzik”
– tette hozzá.
Hangsúlyozta: 2014-ben az MNB a fékre, a kormány a gázra lépett; szerinte ennek a következménye napjaink „inflációs katasztrófája”, amely már az ukrajnai háború kirobbanása előtt előrelátható volt.
Z. Kárpát szerint fenntartható pályára kellene állítani a gazdaságot, de – fogalmazott –, itt erről szó sincsen.
A jobbikos képviselő kifogásolta azt is, hogy az expozéban nem esett szó a forint árfolyamáról, ami „a legbrutálisabb különadó” a családok számára. Szerinte „tudatosan engedték el hosszú éveken keresztül a forintot, és ez a kormánynak nagyon jól jött„, hiszen stratégiai szövetségesei, az exportáló multicégek ezzel profitáltak.
Apáti István (Mi Hazánk) azt mondta: „az elmúlt 13 év átlagához képest szokatlan őszinteséggel” beszélt a jegybankelnök. Úgy fogalmazott: „majdnem teljes körű, feltáró jellegű beismerő vallomást tett”, de
a felelősséget hárítva „a miniszterelnök egyik áldozataként akarja bemutatni saját magát”.
Matolcsy vallomása az alábbi videón tekinthető meg:
(444.hu / blikk.hu / MTI nyomán)
Kapcsolódó:
Kitört a balhé: Matolcsy György újra beleszállt Orbánba – nem is akárhogyan
https://nyugatifeny.hu/2023/03/08/mi-tortent-agyoncsapta-a-forintot-matolcsy-gyorgy-bejelentese
